Pecina kivonulhat a Mediaworksből

Az osztrák üzletember szerint a Népszabadsággal történteknek csak gazdasági okai vannak.

A Mediaworks sikertörténet – jelentette ki. Elmondása szerint már régóta több ajánlat érkezett be hozzá, kormányközeli és ellenzéki oldalról egyaránt. A történtek után még inkább megnőtt az érdeklődés a cég iránt, de neki elege lett belőle mára, így megfontolja, hogy az egész Mediaworksből kivonul.

Arról is beszélt, hogy felbosszantotta Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének kiállása a Népszabadság mellett. A politikus Twitter-bejegyzésében magyarul fejezte ki szolidaritását. Heinrich Pecina szerint az elnök a „mi pénzünkből él”, nem vállalkozó, így nem kell törődnie azzal, hogy munkahelyeket biztosítson.

A kiadó Mediaworks október 8-án, szombat reggel felfüggesztette a Népszabadság nyomtatott és internetes kiadását, este ezrek tüntettek a Kossuth téren, hogy a beavatkozás ellen tiltakozzanak. Murányi András lapunk megkeresésére elmondta: a célja, hogy egyben tartsa a szerkesztőséget.

A kiadó döntését közleményében azzal indokolta, hogy a lap példányszáma az elmúlt tíz évben 74 százalékkal, azaz 100 ezer példányt meghaladó mértékben csökkent, így 2007 óta több mint ötmilliárd forintos veszteséget termelt, és az idén is jelentős veszteséget halmozott fel.

###HIRDETES2###

Reakció

A Népszabadság újságírói közleménnyel reagáltak Heinrich Pecina Profil-interjúrára. A nyilatkozatot változtatás nélkül közöljük.

„Ha a Népszabadság »felfüggesztésének« valóban gazdasági okai voltak, akkor a Mediaworks menedzsmentjének mindenekelőtt jeleznie kellett volna, hogy a gazdaságos működtetés megteremtése érdekében korrigálni kell, illetve újratervezésre van szükség. Ez azonban nem történt meg, mi több, a Mediaworks a nyáron 8 új munkatárs felvételét engedélyezte a lapvezetésnek. Pénzügyi korrekcióra egyébként legutóbb 2015 őszén kérték a lapvezetést, amely ennek eleget tett.

A tulajdonos azon kijelentése, amely szerint a Népszabadság »nem érdekelte az embereket«, fura akusztikát kap annak tükrében, hogy az újság múlt szombatig Magyarország legnagyobb példányszámú közéleti napilapja volt; tájékozódási pont, amely híreivel, információval, riportjaival, tudósításaival, publicisztikáival, tényfeltáráson alapuló szakszerű anyagival mindennapos, idézett és megkerülhetetlen hírforrásként működött.

Fontos megemlíteni, hogy az elmúlt években a magyar közéleti napilappiacon a Népszabadság példányszáma esett a legkisebb mértékben.

A Mediaworks tulajdonosának a Népszabadság veszteségességéről szóló információját is fenntartásokkal kezelnénk. Egyrészt: a lap a Mediaworks előtti nyolc évben a Ringier tulajdonában volt. Másrészt: a Ringier – a lap korábbi vezetőinek beszámolója szerint – nyomdai és terjesztési akvizíciókhoz is felhasználta a Népszabadság 2004-ig képzett, 2,4 milliárd forintos eredménytartalékát. Nem utolsósorban: mint minden napilap, a Népszabadság eredménye is nagyban függ a hirdetési bevételektől, ám azok mennyisége – elég csak az idei állami reklámköltésekre gondolni, amelyekből egy százalékban részesült a Népszabadság – jócskán hagyott kívánnivalót maga után. A lap vesztesége aligha évi egymillió euró.

Felelős döntést akkor hozhatott volna a lap jövőjéről a tulajdonos és a menedzsment, ha előre közli a lapvezetéssel: milyen működés szerint képzeli el a folytatást és mennyi időt ad az új konstrukció kidolgozására. Ez nem történt meg: a lap munkatársai csak múlt szombaton, a »felfüggesztés« napján értesültek arról, hogy baj lenne a működéssel.

A Népszabadság munkatársai határozottan visszautasítják azt a kijelentést, amely szerint a múlt hétvégi tárgyalások során »inkább fizetésük, mintsem az újság jövője miatt aggódtak«.