Az energiafüggőség csökkentésére és a források megosztására szükség van, erről talán a döntéshozó politikusok között sincsen vita. Az arányokról és a környezetbarát, megújuló technológiák részesedéséről annál élesebb ellentét mutatkozik a kormányzat, mindenekelőtt Lázár János kancelláriaminiszter és az államfő között.
Ellenerők
A környezetvédelem, összességében az ökopolitika iránt elkötelezett Áder János múlt pénteken megfontolásra visszaküldte a parlamentnek a villamos energiáról szóló törvény módosítását, amely szigorított a szélerőművek létesítésének szabályain. Áder János szerint a módosítások ellehetetlenítik az ilyen erőművek építését. Az Országgyűlés honlapján elérhető levelében azt írta, azért nem ért egyet az október 11-én elfogadott módosítással, mert az nem segíti a párizsi klímamegállapodás végrehajtását, ellentétben áll a megújuló energia hasznosításáról szóló, 2010–2020 közötti cselekvési tervvel, és indokolatlan adminisztratív korlátozásokat vezet be.
Mint az MTI emlékeztet, a parlament a múlt héten 113 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadta el a villamosenergia-törvény módosítását a kormány javaslatára. A változtatást a szélerőművek azon hátrányával indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy teljesítményük nagymértékben függ a pillanatnyi időjárástól, és ez a teljesítményingadozás csak a hálózaton működő egyéb szabályozható erőművek teljesítményének változtatásával egyenlíthető ki. Emiatt az országos hálózatra rákapcsolható szélerőművek kapacitását szabályozni kell.
A miniszter csütörtöki kormányinfóján ehhez még hozzátette: „szélerőművek nélkül is tudunk megfelelő mennyiségű áramot termelni”, ezért – szögezte le – újra előterjesztik az ezzel kapcsolatos törvényt, igaz, kisebb módosításokkal.
Új szelek Európában
A legfrissebb, tavalyi statisztikák szerint Európában 142 gigawattnyi energiát termelnek szélerőművekben. Ebből tavaly 12 800 megawatt kapacitású szélerőművet állítottak üzembe, ez az összes újonnan épített erőmű teljesítményének a 44 százalékát jelenti, tehát a szél jelenleg egyértelműen a legnépszerűbb energiaforrásnak tekinthető kontinensünkön. Az új erőművek között a megújuló energiaforrások összességében is magasan vezetnek a nem megújulókkal szemben, hiszen a 2015-ben átadott létesítmények teljesítményének 77 százalékát ezek adják.
Mindezek miatt mára a szélenergia a harmadik legfontosabb energiaforrás az EU-ban, a teljes áramtermelés 16 százalékát adja. Ezzel megelőzte a vízenergiát. Az első két helyen a fosszilis tüzelőanyagok és az atomenergia áll. Bár a szénalapú energiaforrások továbbra is vezetnek, tavaly már több ilyen kőolaj-, szén- és gázerőművet építettek le, mint amennyit megnyitottak, így a belőlük származó villamos energia mennyisége csökken.
Bár ezen összegzett számok azt érzékeltetik, hogy a szélenergia részesedése intenzíven emelkedik szerte a földrészen, ha elmerülünk a részletekben, és külön-külön értékeljük a tagállamok viszonyát a szél- (és más megújuló) energiaforrásokhoz, gyökeres különbségeket találunk. Németországban üzemel a legtöbb szélturbina, ezek összteljesítménye 43 gigawatt, tehát a teljes EU-s kapacitás harminc százaléka. Az összes tavalyi újonnan installált szélerőmű 47 százaléka is ott épült föl. Őket követi Spanyolország, az Egyesült Királyság és Franciaország, utóbbiban 10 gigawatt teljesítményű szélturbina üzemel. A többi tagállamban működő szélerőművek jóval szerényebb részt vállalnak a villamosságtermelésből. Hazánkban öt éve nem épült új szélerőmű.
A kérdés adott: e különbségek az egyes országok eltérő földrajzi viszonyai (szelességük) miatt jöttek létre, vagy csak a politika viszonyul eltérő módon a szélenergiához? Németország nemcsak az átadott rengeteg, megújuló energiaforrásokon alapuló erőmű miatt került be az utóbbi években a hírekbe, de azon problémák okán is, amelyeket ezek okoznak. Vannak napok, amikor a szél- és a naperőművek túl sok energiát termelnek, és a villamos hálózatra szakadó hirtelen energiatöbblet zavart okoz a rendszerben. Mivel ezek termelése kiszámíthatatlanabb, a hagyományos szénerőműveket sem lehet leállítani (miközben az atomenergiát törvény szerint kivezetik). Ezért Németország szén-dioxid-kibocsátása többévnyi csökkenés után 2015-ben újra nőtt.
Nyugati kényelem, keleti izgalom
Magyarország felett, minthogy a mérsékelt éghajlati övben helyezkedünk el, a nyugatias szelek az uralkodók nagy magasságban – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján. A felszín közelében ezt az irányt azonban jelentősen módosítják a domborzati és egyéb tényezők. Bár alacsonyabb magasságban az északnyugati szél nevezhető uralkodónak, valójában csak az esetek negyedében-harmadában fúj északnyugatról a szél. Az átlagos szélsebesség hazánkban 2–4 méter másodpercenként, de megint csak hangsúlyozni kell, hogy ettől nagy eltérések is lehetnek a tájegységtől függően. Így Magyarországot a mérsékelten szeles országok közé lehet sorolni.
A legszelesebb helyünk egyértelműen a Balaton, ahol az átlagos szélerősség meghaladja a 6 métert másodpercenként. Ez ugyanakkor a szélenergia kiaknázása szempontjából kevéssé érdekes, kicsi ugyanis a valószínűsége, hogy a jelenlegi trendek közepette a belátható jövőben szélturbinákat építenének a tó közepére. Az átlagnál magasabb szélsebesség jellemző emellett a Dunántúli-középhegységre, a Kisalföldre és az Alpokaljára. Az év folyamán is jelentősen ingadozik a szél erőssége. Általában a tavasz a legszelesebb hónap, míg az ősz a legszélcsendesebb. Egy évben 122 szeles nappal számolhatunk Magyarországon (a meghatározás szerint akkor szeles a nap, amikor vannak 10 méter/másodpercet meghaladó széllökések is. Ezek közül 35 viharosnak minősül 15 m/s-os széllökésekkel.
A szélturbinák általában a 2,5-3 méter/másodperc sebességű, tartós szelek hatására indulnak be, és egészen 22-25 méter/másodperces sebességig képesek megbízhatóan áramot termelni. E sebesség fölött le kell állítani a turbinát, hogy nehogy károsodjon. Tehát az e két sebességérték közötti szelek érdekesek az energiatermelés szempontjából. Természetesen a tartományon belül az erősebb szelek több áramot termelnek.
