Szélmalomharcot vív Áder János

A szél a legnépszerűbb energiaforrásnak tekinthető kontinensünkön, nálunk öt éve nem épült ilyen erőmű.

Mindezek miatt mára a szélenergia a harmadik legfontosabb energiaforrás az EU-ban, a teljes áramtermelés 16 százalékát adja. Ezzel megelőzte a vízenergiát. Az első két helyen a fosszilis tüzelőanyagok és az atomenergia áll. Bár a szénalapú energiaforrások továbbra is vezetnek, tavaly már több ilyen kőolaj-, szén- és gázerőművet építettek le, mint amennyit megnyitottak, így a belőlük származó villamos energia mennyisége csökken.

Bár ezen összegzett számok azt érzékeltetik, hogy a szélenergia részesedése intenzíven emelkedik szerte a földrészen, ha elmerülünk a részletekben, és külön-külön értékeljük a tagállamok viszonyát a szél- (és más megújuló) energiaforrásokhoz, gyökeres különbségeket találunk. Németországban üzemel a legtöbb szélturbina, ezek összteljesítménye 43 gigawatt, tehát a teljes EU-s kapacitás harminc százaléka. Az összes tavalyi újonnan installált szélerőmű 47 százaléka is ott épült föl. Őket követi Spanyolország, az Egyesült Királyság és Franciaország, utóbbiban 10 gigawatt teljesítményű szélturbina üzemel. A többi tagállamban működő szélerőművek jóval szerényebb részt vállalnak a villamosságtermelésből. Hazánkban öt éve nem épült új szélerőmű.

A kérdés adott: e különbségek az egyes országok eltérő földrajzi viszonyai (szelességük) miatt jöttek létre, vagy csak a politika viszonyul eltérő módon a szélenergiához? Németország nemcsak az átadott rengeteg, megújuló energiaforrásokon alapuló erőmű miatt került be az utóbbi években a hírekbe, de azon problémák okán is, amelyeket ezek okoznak. Vannak napok, amikor a szél- és a naperőművek túl sok energiát termelnek, és a villamos hálózatra szakadó hirtelen energiatöbblet zavart okoz a rendszerben. Mivel ezek termelése kiszámíthatatlanabb, a hagyományos szénerőműveket sem lehet leállítani (miközben az atomenergiát törvény szerint kivezetik). Ezért Németország szén-dioxid-kibocsátása többévnyi csökkenés után 2015-ben újra nőtt.

Nyugati kényelem, keleti izgalom

Magyarország felett, minthogy a mérsékelt éghajlati övben helyezkedünk el, a nyugatias szelek az uralkodók nagy magasságban – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján. A felszín közelében ezt az irányt azonban jelentősen módosítják a domborzati és egyéb tényezők. Bár alacsonyabb magasságban az északnyugati szél nevezhető uralkodónak, valójában csak az esetek negyedében-harmadában fúj északnyugatról a szél. Az átlagos szélsebesség hazánkban 2–4 méter másodpercenként, de megint csak hangsúlyozni kell, hogy ettől nagy eltérések is lehetnek a tájegységtől függően. Így Magyarországot a mérsékelten szeles országok közé lehet sorolni.

A legszelesebb helyünk egyértelműen a Balaton, ahol az átlagos szélerősség meghaladja a 6 métert másodpercenként. Ez ugyanakkor a szélenergia kiaknázása szempontjából kevéssé érdekes, kicsi ugyanis a valószínűsége, hogy a jelenlegi trendek közepette a belátható jövőben szélturbinákat építenének a tó közepére. Az átlagnál magasabb szélsebesség jellemző emellett a Dunántúli-középhegységre, a Kisalföldre és az Alpokaljára. Az év folyamán is jelentősen ingadozik a szél erőssége. Általában a tavasz a legszelesebb hónap, míg az ősz a legszélcsendesebb. Egy évben 122 szeles nappal számolhatunk Magyarországon (a meghatározás szerint akkor szeles a nap, amikor vannak 10 méter/másodpercet meghaladó széllökések is. Ezek közül 35 viharosnak minősül 15 m/s-os széllökésekkel.

A szélturbinák általában a 2,5-3 méter/másodperc sebességű, tartós szelek hatására indulnak be, és egészen 22-25 méter/másodperces sebességig képesek megbízhatóan áramot termelni. E sebesség fölött le kell állítani a turbinát, hogy nehogy károsodjon. Tehát az e két sebességérték közötti szelek érdekesek az energiatermelés szempontjából. Természetesen a tartományon belül az erősebb szelek több áramot termelnek.