A téma azért került most elő, mert a Magyar Idők arról írt, egyetlen hajléktalan nevére hozzávetőleg kétszázezer ilyen telefonkártyát vásároltak magyarországi szervezett bűnözői körök a Magyar Telekomtól, ezekből pedig jutott a brüsszeli és párizsi merényleteket elkövető terroristáknak is. A kormány most szigorítaná a SIM-kártyákhoz jutást.
Cáfol a TEK
Szombat délelőtti sajtóközleményében cáfolta a Terrorelhárítási Központ a Népszabadság több korábbi állítását. A TEK szerint nem igaz, hogy nem tudtak a hajléktalanról és a nevén lévő 200 ezer SIM-kártyáról, továbbá az sem, hogy a párizsi és brüsszeli nyomozás során figyeltek fel a hatóságok néhány magyar telefonszámról bonyolított gyanús beszélgetésre. „A valóság az, hogy a francia és a belga hatóságok eljárásaik során nem figyeltek fel magyar telefonszámokról bonyolított gyanús hívásokra, a jogsegélykérelemben nem hívták fel a magyar hatóságok figyelmét az egy személyhez köthető nagyszámú telefon-előfizetésre. Salah Abdeslam Magyarországon használt belga telefonszámait, valamint a vele kapcsolatba kerülő terroristák által használt magyar telefonszámokat a TEK állapította meg. A magyar telefonszámok jelentős többsége egy természetes magyar személyhez, egy hajléktalan férfihez tartozott” – közölte a TEK. A központ a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően nem rendelkezik online hozzáféréssel a távközlési szolgáltatók adatbázisához – írták. (MTI)
Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta: kétségtelen, hogy a jelenlegi szabályozásban van egy biztonsági hézag. Jelenleg ugyanis ha valaki bárhol vásárol egy nem előfizetéses SIM-kártyát és telefont, annyi a feladata, hogy felhív egy megadott számot, és ezzel már aktiválva is van a telefonszám. Az adatait be kell diktálnia ugyan, ám mire a hitelességét ellenőrzik és kiderül, hogy a név és a cím fiktív, akár nyolc-tíz nap is eltelhet, addig gond nélkül használható a szám.
A szakember szerint el lehetne indulni abba az irányba, hogy valamilyen azonnali ellenőrzést vezessenek be és csak ezután legyen aktív a telefonszám. Kis-Benedek József szerint mindent el kell követni itthon a biztonság érdekében, de azt is látni kell, hogy egy ilyen kiskapu bezárásával a probléma nem szűnik meg, a bűnözők akkor külföldön fognak telefont vásárolni.
Utóbbi gondolattal Tarjányi Péter is egyetértett. Ő is arra hivatkozott, hogy a jogszabályok szigorításával nem lehet megakadályozni a bűnözőket, mert akár Szerbiában, akár Romániában gond nélkül hozzájuthatnak ilyen telefonszámokhoz. Ráadásul arra is felhívta a figyelmet, hogy a terroristák már nem feltétlenül a telefonokat használják kommunikációra, sokkal elterjedtebb csatornát jelentenek például az egyes játékkonzolok.
Abban mindkét szakember egyetértett, hogy mind a Magyar Telekomnak, mind pedig a titkosszolgálatoknak ki kellett volna szűrniük, ha valóban néhány hónap alatt egy névre kétszázezer telefonkártyát vásárolnak. Pláne úgy, hogy a mobilszolgáltatók és a titkosszolgálatok között napi kapcsolat van. Tarjányi Péter arra is kitért, hogy mióta mobiltelefonok vannak, a szervezett bűnözői csoportok azóta használják ezt a módszert, vagyis ez egyáltalán nem okozhat meglepetést a hatóságoknak. A kábítószer-kereskedelemben, a prostitúciós bűnözői ágban vagy éppen a sima rablásoknál is előfordul, hogy csak néhány napig vagy akár egyetlen hívás erejéig használnak ilyen telefont.
A Népszabadság közben arról írt, hogy egészen addig fogalmuk sem volt a magyar hatóságoknak a kétszázezer kártya megvásárlásáról, amíg a Salah Abdeslam vezette terrorcsoport után nyomozó belga és francia hatóságok nem kértek segítséget a magyaroktól. A Magyar Nemzet tegnap kereste a Belügyminisztériumot, hogy indul-e a szolgálatoknál belső vizsgálat, amiért nem szűrték ki a most nyilvánosságra került esetet, illetve felülvizsgálják-e a mobilszolgáltatókkal való kapcsolatukat, ám lapzártánkig nem kaptunk választ.
Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője szombaton, az M1 aktuális csatornának nyilatkozva úgy fogalmazott, „van egy rés a pajzson”, amit a kormánynak be kell foltoznia a magyar emberek biztonsága érdekében. Elmondta, a parlamenti képviselőket is megdöbbentette, hogy Magyarországon valakiknek volt lehetőségük egy hajléktalan nevében 200 ezer SIM-kártyát venniük, amelyek közül párat a párizsi és brüsszeli merényletek elkövetői is használtak. A kormánypárti politikus emlékeztetett, a miniszterelnök a nemzetbiztonsági kabinetet kérte, hogy járja körbe ezt az ügyet. A kabinet ezt követően a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén is beszámol vizsgálata eredményeiről. Halász János szerint emellett az érintett távközlési cégek képviselőivel is elkezdődik az egyeztetés, amelynek eredményeként még idén módosíthatják a távközlési törvényt.
A pártok látszólag nem zárkóznak el a jogszabályok szigorításától, ám egyelőre még ők sem tudhatják, hogy a kormány mit tervez. Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke lapunknak azt mondta, át kell tekinteni, hogy indokolt lehet-e a szigorítás, de az semmiképpen sem jelentheti például az ilyen telefonkártyák vásárlásának a betiltását. Mirkóczki Ádám, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos tagja pedig azt emelte ki, meg kell vizsgálni, hogy egyedi problémáról van-e szó, vagy rendszerszintű hibáról. Utóbbi esetében mindenképpen hozzá kell nyúlni a szabályokhoz, az azonban nem jó irány szerinte, hogy korlátozzák a megvásárolható kártyák számát. Véleménye szerint olyan rendszer kell, amely megfelelő kontrollt biztosít. A nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke már jelezte, arra kéri a kormány nemzetbiztonsági kabinetjét, hogy vizsgálja meg a történteket. Németh Szilárd megfogalmazása szerint „biztonsági rés” van a rendszeren, amit meg kell szüntetni.
A Demokratikus Koalíció a magyar terrorelhárítást hibáztatja, szerintük fel kellene számolni a Terrorelhárítási Központot a történtek után. A terroristákhoz került SIM-kártyák ügyét hétfőn tárgyalja az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.
