Kifejezetten rossznak, egy 10-es skálán 3,85-nek ítélik meg a hazai lakosság egészségi állapotát a magyarok – mondta Blazsevácz Péter, a Joint Venture Szövetség Egészségügyi Bizottság elnöke egy mai konferencián. A friss, 18-75 év közötti lakosság körében végzett reprezentatív felmérés szerint ezzel szemben saját egészségi állapotukat az emberek átlagosan 6,38-ra becsülték.
Kiderült az is, a megkérdezettek 41,3 százaléka szenved valamilyen krónikus betegségben, miközben 3 éve ez a szám még csak 33 százalék volt. Blazsevácz Péter beszélt arról is, a lakosság 54,7 százaléka azzal indokolta, hogy nem foglalkozik megfelelően az egészségi állapotával, hogy erre nincsenek anyagi lehetőségei. Öt emberből négy egyetért azzal, hogy probléma az elvándorolt orvosok hiánya, és szinte mindenki azt gondolja, hogy az országban többet kellene költenie az egészségügyre.
Érdekesség, hogy a felmérés szerint a fizetős fogászat megelőzte az ingyenest, többen választják inkább a magánpraxisokat. A magyarok az állami, kórházi egészségügyi ellátást egy ötös skálán 3,51-re értékelték, míg a szakrendelések 3,58-as átlag pontszámot kaptak. A magánegészségügy ezzel szemben 4,37-es, míg a fogászati magánrendelés 4,4-es értékelést kapott.
A XXXIV. Medicina konferencián felszólalt Jakab Zsuzsanna, a WHO regionális igazgatója. Mint mondta, adataik szerint az EU régión belül a magyar lakosság a korai halálozás tekintetében kifejezetten kedvezőtlen helyen szerepel. Ez a szám ugyanis 37 százalékkal magasabb az európai átlagánál, és közel kétszerese az EU átlagnak. Éppen ezért sok tennivaló van, népegészségügyi programra van szükség. Ez kiemelt cél kell legyen.
A trendek Jakab Zsuzsanna szerint kedvezőtlenek. Hazánkban a legalacsonyabb a várható élettartam az EU-ban, és a legmagasabb a daganatos betegségek miatti halálozás. A dohányzás csak kismértékben csökkent, nagymértékű az alkoholfogyasztás, és a lakosság legalább fele túlsúlyos vagy elhízott. Hangsúlyozta: az egészségi egyenlőtlenségek mérséklése szempontjából a társadalmi tényezőkkel is egyértelműen foglalkozni kell.
További riasztó adatokat is közölt, mint mondta: 12,3 százalékról 10,2 százalékra csökkent 2003-ról 2013-ra az egészségügy részesedése a kormányzati kiadásokból. A minimum javasolt részesedés a 12 százalék volna. Úgy véli, a betegek közvetlen egészségügyi kiadásai viszont nagyon magasak hazánkban, a gyógyszerár-támogatást kifejezetten javítani kellene.
A rendszerek fejlesztésével kapcsolatban megjegyezte: Magyarország nincs egyedül a problémákkal, az alapellátás fejlesztésének új szakasza kell hogy elkezdődjön. A kórházakkal, szakorvosokkal és a szociális ellátórendszerrel is hatékonyabb együttműködést kellene kialakítani.
