A jogi szempontból szerteágazó ügy lényege, hogy a hatóság adókülönbözetet, bírságot és késedelmi kamatot állapított meg a főként autófinanszírozással foglalkozó pénzintézetnél, amely vitatja a követelés jogosságát.
Az állami szervezet véleménye az, hogy a pénzintézet a 2006 és 2008 között végzett tevékenysége után nem csökkenthette volna az adóalapját, ezért a különbözet befizetésére szólította fel. Mindezt annak ellenére kérte a Lombardtól, hogy a társaságnak olyan adót kellett volna befizetnie, amit maga sem tudott beszedni a nem teljesítő ügyfeleitől.
Utóbbi pedig úgy történhetett meg, hogy az autófinanszírozó számos ügyfele – akik például gépjárművet lízingeltek – nem tett eleget fizetési kötelezettségének, a járműveket pedig visszavette a társaság.
A Lombard aztán a be nem fizetett összegek után helyesbítő számlát állított ki, aminek következtében csökkentette saját adóalapját. Ezzel a lépéssel nem értett egyet az adóhivatal, ugyanis a szóban forgó időszakban az úgynevezett rossz követelések után is kötelező volt befizetni az adót a törvény alapján. A szerteágazó eljárásra vélhetően csak évek múlva tesz majd pontot az Európai Unió Bírósága.
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint az ügy összetettsége miatt került az eljárás az uniós fórum elé. Mint mondták, a nehezen elbírálható kérdést egy tavaly hatályba lépett törvénymódosítás már rendezte, ám az nem visszaható hatályú, például a 2006 és 2008 közötti ügyletekre nem vonatkozik.
Egyébként a szegedi pénzintézet nem először kerül komoly jogvitába. A Magyar Nemzeti Bank korábban 8,4 millió forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta a céget, mert a pénzügyi vállalkozás késedelmesen szüntette meg a forintalapú cascodíjak devizában történő felszámításának jogsértő gyakorlatát. A pénzintézet ezenkívül több ügyfélnek a jogtalanul felszámított árfolyam-különbözetet is határidőn túl fizette vissza.
A pénzügyi felügyelet 2013. júniusi határozatában állapította meg, hogy a Lombard Lízing csaknem 14 ezer, cascobiztosítással egybekötött devizaalapú gépjárműhitel esetében a szerződések ügyleti kamatába építette be a forintalapú casco díját. Emiatt az érintett fogyasztóknak a devizában felszámított díjaknál is viselniük kellett az árfolyamváltozásból eredő tehernövekedést, miközben a Lombard Lízing a biztosítási díjat forintban fizette meg a biztosítónak. A felügyelet emiatt korábbi határozatában kötelezte a Lombardot, hogy jogsértő gyakorlatát azonnal szüntesse meg, és a devizában felszámított cascodíjra eső árfolyam-különbözetet térítse vissza a fogyasztóknak.
Továbbá a devizahitelesek szempontjából tavaly kulcsfontosságú közérdekű perben vesztett a társaság. A Kúria ítéletében a Lombard számos általános szerződési feltételének érvénytelenségét állapította meg. A bírói fórum 24 pontban érvénytelenítette a társaság kikötéseit, amelyek alapján többek között a lízingcég nem veheti önkényesen birtokba ügyfelei járműveit még akkor sem, ha megszűnt a szerződés. Az ítélet lavinát indított el, és más autóhitelezők is módosították általános szerződési feltételeiket a Kúria döntése nyomán.
