A víz ma a legveszélyeztetettebb erőforrás, ezért el kell érni, hogy a politikai gondolkodás és cselekvés legfontosabb kérdésévé váljon – jelentette ki hétfőn Áder János köztársasági elnök a Budapesti Víz-világtalálkozó 2016 elnevezésű rendezvényt megnyitó beszédében. Hangsúlyozta: megfelelő mennyiségű és minőségű víz nélkül nincs elegendő élelmiszer, nincs ipari fejlődés, és nincs fenntartható urbanizáció. Mindezeken felül a víz a béke és a biztonság záloga.
Az államfő jelezte: 2030-ig a népesség további gyarapodása és az élelmiszer-fogyasztás növekedése miatt 30 százalékkal emelkedik majd a vízfogyasztás, ráadásul az iparnak 2050-ig legalább 50 százalékkal több vízre lesz szüksége.
– Ha nem oldják meg a vízgazdálkodással összefüggő problémákat, akkor a fenntartható fejlődési célok sem lesznek elérhetők – mutatott rá Áder. Ehhez szerinte össze kell gyűjteni a világban fellelhető legjobb megoldásokat, másokat is képessé kell tenni ezek átvételére, ösztönözni kell az innovációt. „Az idő sürget” – fogalmazott az államfő. Úgy látja, a siker reményében mielőbb és minél több kísérleti programot kell indítani, ehhez pedig meg kell teremteni a finanszírozás feltételeit. A köztársasági elnök kitért rá, hogy a mezőgazdaság a teljes vízfelhasználás 70 százalékát igényli, de a termőföldek mindössze 15 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás, és ezek a földek csak a termés 40 százalékát adják. Ma vannak országok, amelyek hatodannyi vízzel képesek ugyanakkora termést előállítani, mint mások – fűzte hozzá Áder. Megemlítette: a klímaváltozás hatásait 80 százalékban a víz közvetítésével lehet érzékelni.
A klímaváltozás okozta károk hatással vannak az áramellátásra, az iparfejlesztésre, az áramexportra, a kiépült infrastruktúra használatára, a befektetett hatalmas összeg megtérülésére. Emellett a klímaváltozás a belőle adódó vízhiány révén, jelentősen befolyásolja az élelmiszer-ipari alapanyagok termelését, példaként említette a Nílus vidékét, ahol a búza és a kukorica hozama akár 50 százalékkal is csökkenhet. Az urbanizáció egyértelműen vízhez kötött, a vízhiány a városok elnéptelenedését hozhatja – jelentette ki a köztársasági elnök.
Áder János végül David Atterborough-ot idézte: „A földi élet jövője attól függ, hogy képesek vagyunk-e cselekedni. Sokan egyénileg is megtesznek minden tőlük telhetőt, ám valódi sikert csak akkor érhetünk el, ha gyökeres változások mennek végbe a társadalomban, a gazdaságban és a politikában.”
Később az államfő sajtótájékoztatót is tartott, amelyen úgy fogalmazott: „Ha a vizes csatát elveszítjük, akkor a klímaháborút is elbukjuk.” Hozzátette: a víz „életünk, mezőgazdaságunk, ipari termelésünk, energiatermelésünk, munkahelyeink, gazdasági növekedésünk biztosítéka”, nemzetbiztonsági kérdés, sőt, a XXI. század legfontosabb kérdése. A vízhiány nemcsak országokon belüli feszültségekhez vezet, hanem országok közötti konfliktusokhoz is – tette hozzá az államfő, példaként említve az India és Pakisztán közötti szeptemberi konfliktust. Szerinte a vízgazdálkodás teljes újragondolására van szükség, ami az intézményi keretek átalakításától a technológiák összekapcsolásán át a finanszírozásig terjed.
Peter Thomson, az ENSZ-közgyűlés elnöke az Áder Jánossal közös sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta: a világ olyan úton halad, amely a fenntarthatatlanság felé vezet. A párizsi megállapodás fő célja, hogy az átlagos globális hőmérséklet-emelkedés 1,5-2 Celsius-fokon belül maradjon, de ahova most a világ tart, az a 3-4 fokos melegedés. Nem tudni, életképes lesz-e ebben az emberi civilizáció – mondta. A klímaegyezmény célkitűzései kijelölik a feladatokat, de az emberiség még nem tért észhez. A célkitűzések megvalósítása nélkül az emberiség jövője van veszélyben – jelentette ki Peter Thomson.
