Áder János végül David Atterborough-ot idézte: „A földi élet jövője attól függ, hogy képesek vagyunk-e cselekedni. Sokan egyénileg is megtesznek minden tőlük telhetőt, ám valódi sikert csak akkor érhetünk el, ha gyökeres változások mennek végbe a társadalomban, a gazdaságban és a politikában.”
Később az államfő sajtótájékoztatót is tartott, amelyen úgy fogalmazott: „Ha a vizes csatát elveszítjük, akkor a klímaháborút is elbukjuk.” Hozzátette: a víz „életünk, mezőgazdaságunk, ipari termelésünk, energiatermelésünk, munkahelyeink, gazdasági növekedésünk biztosítéka”, nemzetbiztonsági kérdés, sőt, a XXI. század legfontosabb kérdése. A vízhiány nemcsak országokon belüli feszültségekhez vezet, hanem országok közötti konfliktusokhoz is – tette hozzá az államfő, példaként említve az India és Pakisztán közötti szeptemberi konfliktust. Szerinte a vízgazdálkodás teljes újragondolására van szükség, ami az intézményi keretek átalakításától a technológiák összekapcsolásán át a finanszírozásig terjed.
Peter Thomson, az ENSZ-közgyűlés elnöke az Áder Jánossal közös sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta: a világ olyan úton halad, amely a fenntarthatatlanság felé vezet. A párizsi megállapodás fő célja, hogy az átlagos globális hőmérséklet-emelkedés 1,5-2 Celsius-fokon belül maradjon, de ahova most a világ tart, az a 3-4 fokos melegedés. Nem tudni, életképes lesz-e ebben az emberi civilizáció – mondta. A klímaegyezmény célkitűzései kijelölik a feladatokat, de az emberiség még nem tért észhez. A célkitűzések megvalósítása nélkül az emberiség jövője van veszélyben – jelentette ki Peter Thomson.
