– Kósa Lajos feltette a kérdést, hogy milyen ember az, akire az ország védelmében nem lehet számítani, és nem szavazza meg az alaptörvény módosítását. Milyen emberek önök?
– Következetesek és felelősek. Egyedüliként mi vesszük komolyan az ország biztonságát. Visszafordítanám a felvetést: milyen ember az, aki az ország biztonságáról beszél, és közben a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot jelentő letelepedési kötvényekhez ragaszkodik csak azért, mert a kormány közelében egyeseknek óriási haszna van belőle.
– Azt mondják, hogy sem szegény, sem gazdag migránst vagy terroristát nem akarnak itthon látni. Az alaptörvény módosításával legalább azt el tudnák érni, hogy szegény ne jöhessen.
– Fontos különbség, hogy mi nem szeretjük a félmunkát. A Fidesz pusztán gazdasági kérdésnek próbálja láttatni a letelepedési kötvények ügyét, mi alapvető biztonságpolitikai ügyként tekintünk rá. Az a helyes, ha nemcsak az egyik kaput zárjuk be, hanem a másikat is.
– Legalább az egyik kaput bezárhatnák, miért nem teszik?
– Valójában sokkal nagyobb kockázat van a gazdag migránsokban és gazdag terroristákban. Pláne most, zajlik Moszul ostroma, az Iszlám Állam vezetői és pénzelői pedig éppen spriccelnek szét, szerte a világban. A terrorszervezet emberei eddig sem Röszkénél a kerítést átvágva próbáltak bejutni az Európai Unióba, de nem is a kvótákkal szeretnének schengeni szabad mozgást szerezni. Számukra sokkal egyszerűbb, ha senki által nem ellenőrizhető papírokkal vesznek letelepedési kötvényt.
– Nem tartanak attól, hogy a Fidesz ezután joggal mondhatja, hogy a Jobbik miatt nem tud harcolni a kvóták ellen?
– Akkor is ezt mondanák. Ismerjük már annyira a Fidesz propagandagépezetét, hogy mindig találnak valamit. Ha nem is holnap, de a jövő héten biztosan jönne valami, például egy hazugsággal átitatott orosz szál és az, hogy minket honnan finanszíroznak.
– Régóta szó van már a Jobbik orosz kapcsolatairól…
– Csak eddig még nem bizonyította senki.
– Viszont mintha mindez új szintre emelkedett volna. Vlagyiszlav Szurkovnál, Putyin orosz elnök jobbkezénél landolt egy e-mail, amelyben önök közbenjárást kérnek pártigazgatójuk vízumához. Akkor milyen kapcsolataik is vannak Oroszországban?
– Ez a Fidesz-sajtónak egy újabb nagy hazugsága. 2015-ről beszélünk, amikor Szaniszló Adriennt, a Jobbik akkori külügyi munkatársát kérte meg Szabó Gábor pártigazgató, hogy intézzen orosz vízumot. Azóta sikerült elérni Szaniszló Adriennt, és kiderült, hogy teljesen hivatalos úton, a budapesti orosz nagykövetségen keresztül igényelte a papírt. Hogy ez hogyan jutott el máshoz, arról a nagykövetséget kell megkérdezni.
– Témába vág, hogy Gyöngyösi Márton kétszer is találkozott az orosz propagandát közlő Hídfő.ru újságírójával. Nem gondolja, hogy ez is éppen az orosz kapcsolataikról szóló híreket erősíti?
– Nyilván nem véletlen, hogy ez éppen most került elő, pedig több mint fél éve történt. Gyöngyösi Márton szerintem nem hibázott, amikor leült beszélgetni egy magát külpolitikai újságírónak kiadó emberrel.
– Ha Gyöngyösi Márton felkészült, nem kellett tudnia, hogy egy orosz propagandaoldalról van szó?
– Ezzel tisztában volt, de mi minden újságírói megkeresés esetén készséggel állunk rendelkezésre. Gyöngyösi Márton az első találkozó előtt nemzetbiztonsági átvilágításon esett át, és nemzetbiztonsági védelem alatt áll. Vagyis ha az érintett újságírónak valóban kapcsolata van az orosz hírszerzéssel vagy akár a Magyar Nemzeti Arcvonallal, akkor a titkosszolgálatoknak minimum figyelmeztetniük kellett volna.
– Ön is átesett nemzetbiztonsági átvilágításon, ön leülne a Hídfő újságírójával?
– Szóvivőként mindenképpen. Bár ezek után már lehet, hogy tennék megelőző lépést ugyanúgy, ahogy több külföldi utam előtt is jeleztem a szolgálatoknak, hogy hová készülök.
Továbbra is kitart a kormány korábbi kommunikációja mellett: nem biztos, hogy a Magyarországon is megfordult szaúdi üzletember – Ghaith Pharaon – ugyanaz a személy, mint akit az amerikai hatóságok hosszú évek óta köröznek. Legalábbis erre utalt Lázár János néhány órával azután, hogy a hírszerzés, vagyis az Információs Hivatal felügyelőjeként részt vett a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén. A kancelláriaminiszter azt mondta, a külföldi milliárdos 2014-es vízumigénylésekor semmilyen akkori információ nem zárta ki, hogy megkapja a papírokat, vagyis törvényesen jött Magyarországra. Idén a magyar szolgálatok a körözést kiadó FBI-hoz fordultak, ám a mai napig nem kaptak olyan információt, ami „alkalmassá tenné az érintett minden kétséget kizáró azonosítását”. Az az ujjlenyomat, amit megkaptunk, nem jó erre, azóta viszont az amerikaiak nem válaszoltak a kérdésünkre. Molnár Zsolt (MSZP), a bizottság elnöke szerint „tovább tart a ködösítés és a mellébeszélés”. Úgy látta, sem a magyar hatóságok, sem pedig más államok nem feltétlenül tesznek meg mindent, hogy ez az ügy megoldódjon. A Hír TV Magyarország élőben című műsorában Molnár úgy fogalmazott: Ghaith Pharaon önmagában nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
A bizottsági ülésen szó volt a bőnyi, egy rendőr halálához vezető hatósági akcióról is; az elnök személyes véleménye szerint szakmai hiba történt. Még nem tudni, milyen szinten, de a Nemzeti Nyomozó Irodánál, amelynek munkatársai a helyszínre érkeztek, már vizsgálat zajlik.
Molnár Zsolt ezzel összefüggésben arról is beszélt, hogy a Magyar Nemzeti Arcvonal – amelynek vezetője volt a rendőrt lelövő idős férfi – már régóta szerepelt a megfigyelt szervezetek listáján, de az elmúlt időszakban kevesebb aktivitást mutatott. Parlamenti párttal egyébként nem tartottak kapcsolatot, ennél szerinte sokkal érdekesebb az orosz propagandára használt, Hídfő nevű portál. Ismert, ennek egyik újságírójával találkozott kétszer is Gyöngyösi Márton (Jobbik).
Közben a rendőr lelövéséről és a paramilitáris szervezetekről szóló részletes jelentés készítésére kérte a Belügyminisztériumot Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, aki a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke is. A politikus reméli, kiderül, hogy a paramilitáris szervezetek milyen pártokkal tartanak kapcsolatot. Aggasztónak nevezte azokat a sajtóhíreket, amelyek néhány ilyen szervezetet a Jobbikhoz kötnek. Két szervezetet nevezett meg: a Magyar Nemzeti Arcvonalat, illetve a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat.
A bizottsági ülésen szóba kerültek a Soros György által finanszírozott civil szervezetek is; Molnár Zsolt cáfolta, hogy a titkosszolgálatok „rájuk dolgoztak volna”. (Katona Mariann – Markotay Csaba)
