Szorongást csökkentő alternatív mozgásformákra lenne szükség a testnevelésórákon, hogy ezzel is csökkentsék a gyermekek mindennapi lelki terheit. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az iskolásokra nehezedő sulistressz miatt már nem elég a hagyományos erősítés, szükség van a pedagógiai repertoár bővítésére – derült ki a lapunkhoz eljuttatott szakmai közleményből. Ebben Bagdy Emőke ismert klinikai szakpszichológus kifejti: akár már heti egyórányi relaxáció is sokat jelenthet a túlterhelt környezetben, a jelenlegi iskolarendszer szerkezete azonban még nem elég rugalmas, és sajnos sokszor a szülők alaptalan félelmei is akadályozzák a diákok lelki egészségének megőrzését.
Mint írták, egyre több pedagógus és mentálhigiénés szakember hangsúlyozza, hogy a gyerekekre nehezedő nyomás csökkentéséhez szükség van olyan alternatív módszerek bevezetésére a tanórákon – köztük a testnevelésórán is –, mint a relaxáció, a jógagyakorlatok vagy éppen a tánc és a kreatív mozgás. A lazítással, kikapcsolódással együtt járó tevékenységek ugyanis javítják a koncentrációt, a testtartást és az egyensúlyérzéket is.
A kifejezetten ingergazdag környezetben felnövő gyerekeknek különösen nagy szükségük lenne a relaxációra. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus szerint minimálisan már heti egy óra is segíthetne, amikor a gyerekek az elengedett állapotban néhány percre csak önmagukra figyelnek. A mai túlfeszített iskolarendszerben azonban nehezen jut idő arra, hogy a pedagógusok és a család fokozott figyelmet fordítson a testi és lelki egészség kapcsolatára. Úgy véli, hogy a kötelező óraelemek, amelyeket az alaptanterv tartalmaz, bombabiztosan megszilárdultak, kitöltik szinte a teljes tanórát, és csak kevés szabad mozgású idősáv marad.
– A merev iskolarendszer mellett sokszor csalódtam a szülőkben is, amikor jó szándékkal iskolai relaxációt javasoltam a testnevelésórákon. Azzal szembesültem, hogy például a meditáció oktalan félelmet keltett bennük. A megoldást egyrészt az iskolarendszer átalakításában látom, ahol a szülők és pedagógusok megegyezése nyomán több a szabad mozgástér és választási lehetőség – tette hozzá Bagdy Emőke.
Az országban egyébként léteznek jó példák, a budapesti Derkovits Gyula Általános Iskola vagy a szentgotthárdi Arany János Általános Iskola is ilyen. Az előbbi intézményben az órák részét képezi a heti rendszerességgel végzett jógagyakorlat, míg utóbbinál csak nemrégiben vezették be.
– Fél éve tartunk alsósoknak gyerekjógaórákat a kolléganőmmel, de azt máris elmondhatom, hogy nagyon jó fogadtatása volt, és a szülők is pozitívan álltak hozzá. A gyerekek várják és szeretik ezt a mozgásformát, ahol játékosan, mondókákkal, mesébe ágyazva játszunk, mozgunk együtt. A foglalkozást pedig relaxációval fejezzük be. A kicsik ez alatt az idő alatt megpihennek, és a saját testtudatuk is fejlődik – monda el a szentgotthárdi Arany János Általános Iskola tanítónője, Dancsecs Borbála.
Nincs segítség?
A gyermekek 25-30 százaléka küszködik legalább egy pszichológiai vagy pszichiátriai súlyosságú problémával, évente több százezer gyermeket kellene kezelnie a hazánkban dolgozó maroknyi szakembernek, miközben jelenleg mindössze 130-150 ágy van a hazai gyermekpszichiátriákon – írta meg korábban a Magyar Nemzet. Sok problémával küzdő gyereknek ráadásul több száz kilométert kell utaznia azért, hogy megfelelő segítséget kapjon. Sófi Gyula, a Heim Pál Gyermekkórház pszichiátriai osztályának főorvosa, igazságügyi gyermekpszichiáter elmondta: Magyarországon a fiatalok 25 százaléka foglalkozik visszatérően az öngyilkosság gondolatával, és 12 százalékuk gondolt már arra, hogy jobb volna, ha nem is élne.
