Nem kizárt, hogy az Alkotmánybíróság (AB) dönthet majd arról, törvényes volt-e a testület új tagjainak jelölése és mai – várható – megválasztása. Az Országgyűlés ugyanis ma titkos szavazással dönt a Fidesz, a KDNP és az LMP által jelölt Horváth Attila, Schanda Balázs, Marosi Ildikó és Szabó Marcel sorsáról.
Az MSZP tegnap azzal állt elő, hogy törvénytelen volt a jelölési folyamat, így törvénytelen a mai voksolás is. Tóth Bertalan frakcióvezető arra hivatkozott, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint az új tagokra egy legalább kilenc, legfeljebb tizenöt tagból álló bizottság tesz javaslatot. Viszont ő csütörtökön lemondott bizottsági tagságáról, így nyolc főből álló testület jelölte az új tagokat. A szocialista politikus ezért jelezte, hogy ha az Országgyűlés ma mindezek ellenére megtartja a választást, az eredményt meg fogják támadni. Ennek formája az lehet, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, igaz, ahhoz szükségük lenne más ellenzéki képviselőkre is.
Pikáns, hogy amennyiben ez megtörténik, a ma várhatóan megválasztott négy új szakember is dönthet saját megválasztásának körülményeiről. A Magyar Nemzet fideszes forrásai is úgy vélték, hogy az Alkotmánybíróság fogja kimondani a végsőt szót, ha a testülethez fordul az ellenzék. Ám ők arra hivatkoztak, hogy az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság a törvényben is meghatározott kilenc fővel alakult meg, az már más kérdés, hogy a szocialista tag menet közben otthagyta a testületet.
Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke ezzel egybecsengően arról beszélt az állami hírügynökségnek, hogy semmilyen közjogi testület működését nem akadályozza egy tag lemondása, ha egyébként a határozatképesség biztosítva van. – A teljesen indokolatlan, jogilag képtelen felvetést nehéz másként minősíteni, mint hogy az MSZP indokolatlanul hosszú történetének végstádiumába érkezett – fogalmazott. Az eseti bizottság (és egyben az igazságügyi bizottság) KDNP-s elnöke, Rubovszky György pedig a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: „A törvény kimondja, hogy 9–15 fős bizottságot kell létrehozni. Mi létrehoztuk. Minden frakciónak kell helyet adni. Minden frakció kapott helyet. [ ] Úgy fogjuk fel tehát, hogy Tóth Bertalan az eseti bizottság alelnöki tisztségéről lemondott csütörtökön, és az MSZP a helyére még nem jelölt senkit.”
Hasonlóan az MSZP ellen érvelt Schiffer András is. Az LMP volt társelnöke a Magyar Nemzet megkeresésére arról beszélt, hogy nem befolyásolja egy bizottság vagy éppen az Országgyűlés tevékenységét, ha az előírt létszám csökken akár haláleset, akár lemondás miatt. Ráadásul az MSZP-nek fenn van tartva egy hely a bizottságban, függetlenül attól, hogy a szocialisták mindebből ki akarnak maradni. Az MSZP frakcióvezetője problémáját tegnap a plenáris ülésén is fel akarta vetni, Kövér László házelnök azonban lényegében első mondata után megvonta tőle a szót. Arra hivatkozott, hogy az Országgyűlés napirendjét már elfogadták, így házszabálysértő a kérése a bírójelöltek megválasztásának elhalasztásáról. Tóth Bertalan ezek után a házbizottság összehívását kezdeményezte, ez lapzártánk idején még tartott.
Az ellenzéki pártok továbbra is egyöntetűen támadják az LMP-t, amiért a Fidesszel együtt jelölte a négy szakembert. A jobbikos Staudt Gábor tegnap azt mondta, hogy nem veszik fel ma az alkotmánybíró-jelöltek nevét tartalmazó szavazólapot, és a szavazásban az MSZP sem vesz részt. Rubovszky György mindenesetre arra számít, hogy mivel két szavazata hiányzik a kormánypártoknak a kétharmadhoz, azt a kettőt az LMP biztosítani fogja.
Még tegnap délelőtt nyolc igen szavazattal, egy nem ellenében, illetve a jobbikosok szavazástól való távolmaradásával támogatta a parlament igazságügyi bizottsága a négy új alkotmánybíró megválasztását. A testületben a négy jelöltet egyenként hallgatták meg. Marosi Ildikó a többi között arról beszélt, hogy a mostaninál is jobb „dialógus” kell a Kúria és az Alkotmánybíróság között, hogy a különböző hatásköri kérdésekben ne törjön ki konfliktus. Az LMP-s Hadházy Ákos egy konkrét, a TV2-t elmarasztaló ítélet ügyében is kérdezte a jelöltet, de Rubovszky György figyelmeztette a politikust, hogy konkrét ügyekről nem kérdezhet. Hadházy ezután általánosságban hozta szóba az ügyet, vagyis azt, hogy egy társadalmi célú hirdetésről azt mondta ki a bíróság, hogy valójában politikai hirdetés volt, utóbb azonban az Alkotmánybíróság megváltoztatta a döntést. Marosi Ildikó ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy nyilván nem esik jól egy bírónak, amikor döntését alaptörvény-ellenesnek minősíti az AB, de a dolgot azzal zárta le, hogy az ügyet az Alkotmánybíróság másként látta.
– Egy alkotmánybírónak a jogin túl másfajta kötelezettségnek is meg kell felelnie. A józan ész mércéjét, követelményét is ki kell állnia – erről már Schanda Balázs beszélt, hozzátéve, hogy egyetlen jogállam sem tökéletes, így folyamatos korrekció kell, de ennek mércéje az alkotmánybíráskodás kell legyen. – Jó, ha a korrekció házon és hazán belül zajlik, nem pedig nemzetközi fórumokon – tette hozzá.
Schanda Balázsról a DK azt állította, hogy relativizálja a papi pedofíliát, mert bár arról írt egy cikkben, hogy elfogadhatatlan, megemlítette, hogy a tanárok nagyobb arányban követnek el szexuális visszaélést, miközben szerinte a média az egyház lejáratására használja a papokat érintő eseteket. Ezzel kapcsolatban – szintén Hadházy kérdésére – a meghallgatáson Schanda úgy fogalmazott, hogy ez „nagyon fájdalmas” kérdés, de a sztereotípia olyan veszélyes út, aminek a következményeit senki nem akarhatja. Kijelentette, hogy a katolikus klérus érintettsége ebben a kérdésben nem súlyosabb, mint más hivatásoké, és az áldozatok méltóságának tiszteletben tartásával a helyükön kell kezelni ezeket a bűncselekményeket.
