Saját bíráiról dönthet majd az AB?

Törvénytelenséget emlegetnek a szocialisták. Átmentek a bizottságon a jelöltek.

Hasonlóan az MSZP ellen érvelt Schiffer András is. Az LMP volt társelnöke a Magyar Nemzet megkeresésére arról beszélt, hogy nem befolyásolja egy bizottság vagy éppen az Országgyűlés tevékenységét, ha az előírt létszám csökken akár haláleset, akár lemondás miatt. Ráadásul az MSZP-nek fenn van tartva egy hely a bizottságban, függetlenül attól, hogy a szocialisták mindebből ki akarnak maradni. Az MSZP frakcióvezetője problémáját tegnap a plenáris ülésén is fel akarta vetni, Kövér László házelnök azonban lényegében első mondata után megvonta tőle a szót. Arra hivatkozott, hogy az Or­szággyűlés napirendjét már elfogadták, így házszabálysértő a kérése a bírójelöltek megválasztásának elhalasztásáról. Tóth Bertalan ezek után a házbizottság összehívását kezdeményezte, ez lapzártánk idején még tartott.

Az ellenzéki pártok továbbra is egyöntetűen támadják az LMP-t, amiért a Fidesszel együtt jelölte a négy szakembert. A jobbikos Staudt Gábor tegnap azt mondta, hogy nem veszik fel ma az alkotmánybíró-jelöltek nevét tartalmazó szavazólapot, és a szavazásban az MSZP sem vesz részt. Rubovszky György mindenesetre arra számít, hogy mivel két szavazata hiányzik a kormánypártoknak a kétharmadhoz, azt a kettőt az LMP biztosítani fogja.

Még tegnap délelőtt nyolc igen szavazattal, egy nem ellenében, illetve a jobbikosok szavazástól való távolmaradásával támogatta a parlament igazságügyi bizottsága a négy új alkotmánybíró megválasztását. A testületben a négy jelöltet egyenként hallgatták meg. Marosi Ildikó a többi között arról beszélt, hogy a mostaninál is jobb „dialógus” kell a Kúria és az Alkotmánybíróság között, hogy a különböző hatásköri kérdésekben ne törjön ki konfliktus. Az LMP-s Hadházy Ákos egy konkrét, a TV2-t elmarasztaló ítélet ügyében is kérdezte a jelöltet, de Rubovszky György figyelmeztette a politikust, hogy konkrét ügyekről nem kérdezhet. Hadházy ezután általánosságban hozta szóba az ügyet, vagyis azt, hogy egy társadalmi célú hirdetésről azt mondta ki a bíróság, hogy valójában politikai hirdetés volt, utóbb azonban az Alkotmánybíróság megváltoztatta a döntést. Marosi Ildikó ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy nyilván nem esik jól egy bírónak, amikor döntését alaptörvény-ellenesnek minősíti az AB, de a dolgot azzal zárta le, hogy az ügyet az Alkotmánybíróság másként látta.

– Egy alkotmánybírónak a jogin túl másfajta kötelezettségnek is meg kell felelnie. A józan ész mércéjét, követelményét is ki kell állnia – erről már Schanda Balázs beszélt, hozzátéve, hogy egyetlen jogállam sem tökéletes, így folyamatos korrekció kell, de ennek mércéje az alkotmánybíráskodás kell legyen. – Jó, ha a korrekció házon és hazán belül zajlik, nem pedig nemzetközi fórumokon – tette hozzá.

Schanda Balázsról a DK azt állította, hogy relativizálja a papi pedofíliát, mert bár arról írt egy cikkben, hogy elfogadhatatlan, megemlítette, hogy a tanárok nagyobb arányban követnek el szexuális visszaélést, miközben szerinte a média az egyház lejáratására használja a papokat érintő eseteket. Ezzel kapcsolatban – szintén Hadházy kérdésére – a meghallgatáson Schanda úgy fogalmazott, hogy ez „nagyon fájdalmas” kérdés, de a sztereotípia olyan veszélyes út, aminek a következményeit senki nem akarhatja. Kijelentette, hogy a katolikus klérus érintettsége ebben a kérdésben nem súlyosabb, mint más hivatásoké, és az áldozatok méltóságának tiszteletben tartásával a helyükön kell kezelni ezeket a bűncselekményeket.