Nyolc „igen” szavazattal, egy „nem” ellenében, illetve a jobbikosok szavazástól való távolmaradásával támogatta ma délelőtt a parlament igazságügyi bizottsága a négy új alkotmánybíró megválasztását. A jelöltekről holnap szavaz a parlament, a megválasztásukhoz az összes képviselő kétharmadának támogatása szükséges a titkos szavazáson. A kormánypártok és az LMP múlt csütörtökön kötöttek váratlan alkut a jelöltek személyéről, ezt követte a pénteki jelöltállítás, majd a mai bizottsági meghallgatás.
Az igazságügyi bizottságban a négy jelöltet, Marosi Ildikót, a Kúria bíráját, Horváth Attila jogtörténészt, Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét és Szabó Marcel ombudsmanhelyettest egyenként hallgatták meg. Marosi Ildikó a többi között arról beszélt, hogy a mostaninál is jobb „dialógus” kell a Kúria és az Alkotmánybíróság között, hogy a különböző hatásköri kérdésekben ne alakulhasson ki konfliktus. Az LMP-s Hadházy Ákos egy konkrét, a TV2-t elmarasztaló ítélete ügyében is kérdezte a jelöltet, de a bizottság KDNP-s elnöke, Rubovszky György figyelmeztette a politikust, hogy konkrét ügyekről nem kérdezhet. Hadházy ezután általánosságban hozta szóba az ügyet, vagyis azt, hogy egy társadalmi célú hirdetésről azt mondta ki a bíróság, hogy az valójában politikai hirdetés volt, utóbb azonban az Alkotmánybíróság (Ab) ezt a döntést megváltoztatta. Marosi Ildikó ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy nyilván nem esik jól egy bírónak, amikor a döntését alaptörvény-ellenesnek minősíti az Ab, de a dolgot azzal zárta le, hogy ezt az ügyet az Ab másként látta.
„Büszke vagyok utódomra, Hadházy Ákosra, valamint az LMP parlamenti frakciójára és országos elnökségére is, hogy Magyarország, a magyar demokrácia érdekében azzal együtt vállalták fel a megállapodást: pontosan tudták, ellenzéki oldalon bőven lesznek keselyűk, akik gondolkodás nélkül lecsapnak rájuk” – fogalmazott Schiffer András a Reflektor.blog.hu-n. Schiffer hosszú írásában kifejti, hogy a „kétharmados többséggel visszaélve” a „nemzeti cinizmus rendszere” már az első hónapokban megfosztotta az Alkotmánybíróságot a költségvetési politikát érintő jogosítványaitól. A jogkörszűkítésen túl kitért arra, hogy a kormány az alkotmányozási folyamat során elvette az emberektől a jogot, hogy utólagos normakontroll miatt az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak. „A politikai tét tehát nem kevesebb, mint akarunk-e továbbra is esélyt adni az információszabadságnak egy korrupt hatalmi gépezet titkosítási szándékaival szemben” – írja Schiffer. Az LMP volt elnöke arról is írt, hogy a 2010–15 közötti időszakban a Fidesz–KDNP érdemben nem tárgyalt egyetlen közjogi pozíció betöltéséről sem az ellenzéki pártokkal, valamennyi helyre egypárti jelöltek kerültek.