„Levizsgáztak” az alkotmánybíró-jelöltek

Az igazságügyi bizottságon átment a négy jogász, szavazhat róluk a parlament. Az MSZP tiltakozik.

– Egy alkotmánybírónak a jogi kötelezettségen túl másfajta kötelezettségnek is meg kell felelnie. A józan ész mércéjét, követelményét is ki kell állnia – erről már Schanda Balázs beszélt, hozzátéve, hogy egyetlen jogállam sem tökéletes, így folyamatos korrekció kell, de ennek mércéje az alkotmánybíráskodás kell legyen. „Jó, ha a korrekció hazán belül zajlik”, nem pedig nemzetközi fórumokon – tette hozzá.

Schanda Balázsról a DK azt állította, hogy relativizálja a papi pedofíliát, mert arról írt egy cikkben, hogy bár ez elfogadhatatlan, ugyanakkor megemlítette, hogy a tanárok nagyobb arányban követnek el szexuális visszaéléseket, miközben szerinte a média az egyház lejáratására használja a papokat érintő eseteket.

Nyílt kollaborációnak tartja a Demokratikus Koalíció, ha az LMP megszavazza a „fideszes alkotmánybíró-jelölteket”. Varju László, az ellenzéki párt alelnöke is egyenként bírált mindenkit. Horváth Attila kapcsán azt kifogásolta, hogy résztvevője volt annak a Balsai-bizottságnak, amely baloldali politikusokat akart bebörtönöztetni a 2006-os zavargások kapcsán. Sanda Balázs esetében azt bírálta, hogy korábban az Orbán-kormány jelöltje volt a strasbourgi emberi jogi bíróság tagjának, és „bagatellizálni próbálta a katolikus egyházon belüli pedofíliát”. Marosi Ildikóval szemben a DK is azt kifogásolta, hogy annak a Kúriának a tagja, amely az elmúlt időszakban több ellenzéki népszavazási kezdeményezést megakadályozott, míg Szabó Marcelt a Fidesz egypárti alaptörvényének egyik kidolgozójaként emlegette.

Varju László arra kérte az LMP-t, hogy ne szavazzák meg holnap a jelölteket, ettől lenne igazán más a politika.

A Fidesz aljas és hazug támadásnak nevezte utóbb a DK nyilatkozatát. Az üggyel kapcsolatban – szintén Hadházy Ákos kérdésére – a meghallgatáson Schanda Balázs úgy fogalmazott, hogy ez „egy nagyon fájdalmas” kérdés, de a sztereotípia olyan veszélyes út, aminek a következményeit senki nem akarhatja. Majd megismételte, hogy a katolikus klérus érintettsége ebben a kérdésben nem súlyosabb, mint más hivatásoké, és az „áldozatok méltóságának tiszteletben tartásával” a helyén kell kezelni ezeket a bűncselekményeket.

Mind a négy jelölt esetében azt jelezte a jobbikos Staudt Gábor, hogy ugyan alkalmasnak tartja őket a posztra, de a jelölés módja miatt távol maradnak a parlamenti szavazástól, ahogy a bizottság ülésén sem voksoltak. Az MSZP pedig már korábban egyértelművé tette, hogy nem vesz részt a „puccsszerű” alkotmánybíró-választási folyamatban, szerintük már a jelölés is törvénytelen volt. Tóth Bertalan frakcióvezető elmondta: az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint az új tagokra egy legalább kilenc, legfeljebb pedig tizenöt tagból álló bizottság tesz javaslatot. Ugyanakkor ő múlt csütörtökön lemondott ebben a bizottságban lévő tagságáról, vagyis az egy nappal később, múlt pénteken összeült testület már csak nyolc főből állt. Pedig a törvény egyértelműen rendelkezik a tagok létszámáról.

A szocialista politikus a parlament plenáris ülésén is fel akarta vetni ezt a problémát, Kövér László házelnök azonban lényegében az első mondata után megvonta tőle a szót. Arra hivatkozott, hogy az Országgyűlés napirendjét már elfogadták, így házszabálysértő a kérése a bírójelöltek megválasztásának elhalasztásáról. Tóth Bertalan ezek után a házbizottság összehívását kezdeményezte. – Kíváncsian várom, hogy a jogszabályok betartására és a törvényességre oly érzékeny LMP képviselői a parlamentben holnap mit tesznek – tette hozzá a politikus, aki a zöldpártot is arra szólította fel, hogy ne vegyenek részt a szavazáson. (Erről részletesebben lásd lenti keretes írásunkat.)

A bizottságban egyébként a nem szavazatot a független Kész Zoltán adta le a jelöltekre. Az ülés után sem Schanda Balázs, sem Horváth Attila nem akart válaszolni lapunk kérdéseire.

A Fidesz befejezi azt a hat éve tartó hentesmunkát, amelynek eredményként bárddal trancsírozta szét az Alkotmánybíróságot (AB) - így kommentálta a taláros testület új jelöltjeinek holnapi megválasztását a Párbeszéd politikusa. Szabó Tímea azt kifogásolta, hogy a mostani négy ember konzervatív világnézetű, így pedig az Alkotmánybíróság messze lesz attól a sokszínűségtől, amit képviselnie kellene.

Az ellenzéki politikus egyenként megfogalmazta problémáit a jelöltekkel szemben. Horváth Attila kapcsán azt mondta, hogy „gyakorlatilag szélsőjobbos nézeteket valló jelölt”, míg Schanda Balázs esetében azt bírálta, hogy aktívan részt vett az egyházak függetlenségét szétverő egyházügyi törvény megalkotásában. Marosi Ildikóval szemben azt hozta fel, hogy a Kúrián blokkolta számos referendum aláírásgyűjtését, míg Szabó Marcelt azért bírálta, mert „végigasszisztálta a legaljasabb orbáni támadásokat a jövő nemzedéke ellen”. Itt azt említette példaként, hogy sem a paksi beruházás egyes részeinek titkosítása, sem pedig a Városliget beépítése ellen nem emelt szót.

A Párbeszéd mindezek után a holnapi szavazáson nem fog részt venni, és erre kérik a többi ellenzéki pártot, beleértve a jelölteket támogató LMP-t is. – Tisztességes párt nem adja a nevét ehhez – mondta Szabó Tímea.

MSZP: Törvénysértés történt

Az MSZP frakcióvezetője szerint törvényellenes az alkotmánybírókat jelölő folyamat, ezért az Országgyűlés kedden törvénysértő módon választhatja meg a négy új alkotmánybírót. Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezetője hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón elmondta, az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény szerint a bírákat jelölő eseti bizottságnak legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből kell állnia. A szocialista politikus azt mondta, csütörtök délután lemondott alelnöki tisztségéről és bizottsági tagságáról, a testület így pénteken nyolc taggal döntött a jelöltekről. Hozzátette: lemondását nem vette figyelembe Rubovszky György (KDNP), a jelölőbizottság elnöke és a testület sem, ahogy az igazságügyi bizottság is figyelmen kívül hagyta és hétfőn törvényellenesen hallgatta meg a jelölteket. Bemutatott egy iratot, amelyen a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztását javasolja Rubovszky György. Tóth Bertalan szerint a dokumentum „nem felel meg a valóságnak”, mert a bizottság nem november 17-én, hanem november 18-án 9.30-kor hozta meg döntését a jelöléséről.

Közölte, az Országgyűlés plenáris ülésén ügyrendi indítványt tett volna, hogy a parlament ezen a héten ne válassza meg az alkotmánybírókat, de ezt „Kövér László teljesen házszabály- és törvényellenesen megakadályozta”, ugyanis megvonta tőle a szót. Tóth Bertalan elmondta, kezdeményezte az ügyben a házbizottság összehívását. A frakcióvezető jelezte, ha mégis megválasztják az alkotmánybírókat, akkor az MSZP a megfelelő jogi fórumokon megtámadja a döntést. (MTI, 15:26)

 
Gulyás: A bizottság „kétségkívül színvonalasabb lett” azzal, hogy az MSZP nem képviselteti magát benne

Jogi képtelenségnek tartja a fideszes Gulyás Gergely azt az MSZP felvetést, amely szerint törvénysértő lehet az alkotmánybíró-választás folyamata. Az Ab tagjait jelölő eseti bizottság fideszes alelnöke hétfőn az MTI-nek úgy reagált: „a teljesen indokolatlan, jogilag képtelen felvetést nehéz másként minősíteni, minthogy az MSZP indokolatlanul hosszú történetének végstádiumába érkezett”. Semmilyen közjogi testület működését nem akadályozza egy tag lemondása a mandátumáról, ha egyébként a határozatképesség biztosított – közölte.

Hozzátette, az eseti bizottságot létesítő országgyűlési határozat külön is kitér arra, hogy a testület működésének nem akadálya, ha egy frakció nem delegál tagot.

A bizottság „kétségkívül színvonalasabb lett” azzal, hogy az MSZP nem képviselteti magát benne, de a működés, határozatképesség szempontjából a szocialista felvetésnek semmilyen következménye nincs – fogalmazott a politikus. (16:42)