A jelenlegi formájában a munkáltatók biztosan nem írják alá a jövő évi bérekről és járulékokról szóló megállapodást – ezt mondta lapunknak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mai ülése után Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára reményét fejezte ki, hogy a kedd reggelre tervezett újabb megbeszélésen sikerül egyezségre jutni a munkáltatói járulékok csökkentésének mértékében. Arra a felvetésre, hogy aznap már szavaz a parlament az egyes adótörvények módosításáról, azaz a változtatásokat nem tudják átvezetni, Dávid Ferenc azt mondta, ha lesz megállapodás, akkor legfeljebb néhány napot csúszik a zárószavazás, ez már csak technikai kérdés.
A munkáltatók tegnap azt vetették fel, hogy a – csütörtökön váratlanul bejelentett – társaságiadó-csökkentés helyett (ami egységesen 9 százalékos kulcsot vezetne be) inkább a munkáltatói járulékterheket mérsékeljék 4 százaléknál nagyobb mértékben, méghozzá 6 százalékkal. Ezzel az „átkonvertálással” ugyanis már el tudják fogadni azt a kormányzati oldalról kőbe vésett adatot, hogy jövőre a minimálbér 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal emelkedjen (2018-ban pedig 8 és 12 százalékkal). A gond csak az, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a tegnapi megbeszélésen azt mondta, hogy mivel 1 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentés nettó 90 milliárd forint költségvetési bevételkiesést jelent, a munkáltatói javaslat 180 milliárdos mínuszt jelentene a társadalombiztosítás kasszájában, amire a kormány nem lát lehetőséget.
Az, hogy pontosan mi történt a VKF tegnapi ülésén a friss munkaadói javaslattal kapcsolatban, nem teljesen egyértelmű. Az ülés egyik résztvevője ugyanis arról számolt be lapunknak, hogy amikor a munkaadók felvetették az említett „átkonvertálást”, azaz hogy a társasági adó csökkentése helyett inkább a munkáltatói járulékterhek csökkenjenek, Varga Mihály ebbe először látszólag belement volna. Ám ekkor információink szerint a munkaadói oldal visszakozott saját felvetéséből. Dávid Ferenc viszont lapunknak azt mondta, a felvetésüket a kormányzati oldal nem fogadta el.
Előkerült az egyeztetésen az az érv is, hogy a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökkentése (amit Orbán Viktor jelentett be csütörtökön, és amiről információink szerint semmilyen egyeztetés nem volt a VKF-en) elsősorban a nagyobb vállalatoknak, illetve a multiknak kedvez. Most ugyanis 10, illetve 500 millió forint adóalap felett 19 százalékos a két adókulcs, az egységesen 9 százalék így a kisvállalkozásoknak alig jelent megtakarítást, pedig a munkavállalók kétharmadát éppen ez a szektor foglalkoztatja. Nekik a munkáltatói járulékcsökkentés jelent azonnali könnyebbséget, ezért kerülhetett elő tegnap az említett munkáltatói javaslat. A VOSZ főtitkára ezzel kapcsolatban azt mondta, a társasági adó mérséklése mindössze 1000-1100 vállalkozást érintene érdemben a Magyarországon működő mintegy félmillióból.
Ebben a helyzetben szinte esélytelennek látszik, hogy megállapodás legyen a keddi újabb egyeztetésen, hiszen sem a minimálbér-emelés számaiban, sem a munkáltatói járulékcsökkentésben nem mozdul el a kormány.
A szakszervezeti oldal már korábban üdvözölte a minimálbérek 15, illetve 25 százalékos emelését. A mostani béralkut tehát a szakszervezetek biztosan aláírják.
