Agyhártyagyulladás: egy budapesti bölcsődés is meghalt

A Borsodban 22 hónaposan elhunyt kisgyermek után most a fővárosban vesztette életét egy bölcsődés.

Agyhártyagyulladás okozta egy bölcsődés kisgyermek halálát Budapesten, az esetről  értesítették az intézménybe járó gyerekek szüleit is – adta hírül az Index. A betegség így idén már kilenc halálesetet okozott.

A budapesti kisfiút pénteken vitték kórházba, és szombaton, a tünetek jelentkezése után egy nappal halt meg az intézményben. A kórház levélben értesítette a szülőket és az Országos Epidemiológiai Központot a cseppfertőzéssel terjedő betegség megjelenéséről. Az elsődleges, nem hivatalos laboreredmények szerint a gennyes agyhártyagyulladást (meningococcus) okozó Neisseria meningitidis baktérium B típusa volt a kisgyermek szervezetében.

A meningococcus B elleni vakcina egyébként rendkívül drága, egy oltás 27 ezer forintba kerül, és ahhoz, hogy a kisgyermekek védettek legyenek négy oltásra van szükség, így több mint 100 ezer forintba kerül az oltás. Ezt sokan nem engedhetik meg maguknak. Csecsemőknek az első három oltást havonta kell megkapniuk féléves koruk után, majd egyéves kor elmúltával a negyediket. Jövőre a meningococcus C elleni, egyébként jóval olcsóbb, darabonként 7000 forintba kerülő vakcina ingyenes lesz a 2 év alatti gyermekek számára, de a B-oltásért továbbra is fizetni kell. Pedig mindkét típus ugyanolyan veszélyes, és a B típus is gyakran fordul elő hazánkban.

Az elmúlt tíz évben (2006 és 2015 között) összesen 491 embernél diagnosztizáltak fertőző agyhártyagyulladást, míg 2016. január 1. és december 12. között 47 megbetegedésről érkezett jelentés – tudtuk meg az Országos Epidemiológiai Központ lapunk által megismert mutatóiból. A vizsgált időszak alatt a halálozási arány 9,1 és 25 százalék között változott, tavalyig pedig összesen 70-en vesztették életüket a fertőzés miatt. A megbetegedettek között az antibiotikumos kezelés ellenére 15 százalék körüli a halálozás, és a túlélők 20 százaléka maradandó idegrendszeri károsodást szenved – derül ki az OEK tájékoztatásából.

Kitértek arra is: az egészséges emberek egy része akár 5-50 százaléka is tünetmentesen hordozza a torkában ezt a baktériumot. A szakemberek szerint a járványos agyhártyagyulladás okozta megbetegedés legtöbbször igen gyors lefolyású, és néhány esetben tragikus kimenetelű is lehet. A betegség kórokozója azért is veszélyes, mert előfordul, hogy nem agyhártyagyulladást, hanem órák alatt halálhoz vezető vérmérgezést okoz. Ahogy arra korábban több alkalommal is felhívtuk a figyelmet, a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak a kisgyermekek és a tinédzserek.

A betegség a napokban egy borsodi, 22 hónapos kisgyermeket is elragadott. Ahogy arról lapunkat Asztalos Ágnes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának vezetője tájékoztatta: már biztos, hogy agyhártyagyulladás okozta a kétéves kisfiú halálát Körömben.

Asztalos Ágnes a Magyar Nemzetet arról is tájékoztatta, a 22 hónapos gyermek december 23-án reggel, kórházba szállítás közben, a mentőben hunyt el. A klinikai tünetek alapján már akkor felmerült a járványos agyhártyagyulladás gyanúja, ezért az esetet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház telefonon sürgősséggel bejelentette a népegészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalnak.

A hónap elején egy végzős gimnazista hunyt el a betegség miatt; ahogy arról beszámoltunk, a budapesti fiú a tünetek jelentkezése után néhány órával életét vesztette fertőző agyhártyagyulladás miatt. A betegség jellemző tünete a magas láz, a fejfájás, a hányinger, a fénykerülés, a merev nyak, esetleg tudatzavar és bőrkiütések.

Mivel elvileg könnyen, cseppfertőzéssel terjedő, súlyos megbetegedésről van szó, kiemelt biztonságra van szükség a kórházi kezeléskor is, amire nem minden kórház alkalmas. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat azt közölte az Indexszel: a betegeket második vagy harmadik progresszivitási szintű infektológiával rendelkező kórházakban kell elhelyezni, ahol természetesen az intenzív ellátás lehetősége is biztosítva van. Jelenleg tizenkét egészségügyi szolgáltató rendelkezik működési engedéllyel kettes, illetve hét hármas progresszivitási szintű infektológiára. Ezek a következők: Budapesten a Szent István és Szent László kórház, Debrecenben a klinikai központ és a Kenézy Gyula Kórház, Miskolcon a Semmelweis kórház, Szegeden az egyetemi klinika, Győrben a Petz Aladár kórház, Ajkán a Magyar Imre kórház, Balassagyarmaton a Dr. Kenessey Albert kórház, Dunaújvárosban a Szent Pantaleon kórház, Egerben a Markhot Ferenc kórház, Gyulán a Békés megyei kórház, Kaposvárott a Kaposi Mór kórház, Kiskunhalason a Semmelweis kórház, Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kórházak, Székesfehérváron a Szent György kórház, Szekszárdon a Balassa János kórház, Szolnokon a Hetényi Géza kórház, Szombathelyen a Markusovszky kórház, Zalaegerszegen pedig a Szent Rafael kórház.