Meghalt agyhártyagyulladásban egy gimnazista

A fiút egyetlen nap alatt elvitte a betegség. Társai közül már többeket beoltottak.

Kuslits Szonja
2016. 12. 09. 5:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy budapesti végzős gimnazista fiú a tünetek jelentkezése után néhány órával, szerda hajnalban életét vesztette fertőző agyhártyagyulladás következtében. Osztálytársai közül tegnap többen is megkapták a betegség elleni védőoltást – értesült róla a Magyar Nemzet.

A fővárosi Veres Pálné Gimnázium honlapján arról tájékoztatott: az iskolában történt tragédia baktérium által okozott agyhártyagyulladás miatt következett be, amely cseppfertőzéssel terjed közvetlen kontaktus útján, a baktérium az élő szervezeten kívül gyorsan elpusztul. Az iskola szerint csak azok vannak veszélyben, akik a beteggel közvetlenül érintkeztek, őket a járványügyi szakemberek antibiotikumos kezelésben részesítik. Arra figyelmeztet az iskola: amennyiben magas láz, fejfájás, hányinger, fénykerülés, merev nyak, esetleg tudatzavar jelentkezik valakinél a következő tíz napban, azonnal forduljon orvoshoz.

Az ügyben kerestük az iskolát, ám nem kívántak nyilatkozni.

Lapunknak Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke megerősítette a hírt. A részletekről azt mondta: az elhunyt fiúnak napközben még semmi baja sem volt, késő este lett lázas, és a következő reggelre már meg is halt. Elmondta: nem tudni, hány megbetegedés lehet az országban, ugyanis 200-300 hordozó is előfordulhat. A legtöbb esetben azonban az immunrendszer legyőzi a kórokozót, így lehet, hogy közülük csak egy-két érintett betegszik meg. Náluk jelentkeznek a betegség súlyos tünetei. Az elhunyt fiú barátnőjét például a kórházban is megvizsgálták, ám ő nem fertőződött meg. Póta úgy véli: nehéz megmondani, hogy ki és miért betegszik meg, és nem lehet mindenkinél torokváladék-vizsgálatot végezni.

A gyermekorvos körzetébe tartozik két olyan fiatal is, akik egy osztályba jártak az elhunyttal, őket tegnap oltotta be a gennyes agyhártyagyulladás ellen ajánlott Meningococcus C-védőoltással. A diákok azonban a forgalomban lévő másik Meningococcus B-oltást nem kapták meg, ezzel szemben nem védettek. A tünetek egyébként mindkét típus esetében ugyanazok, a betegség lefolyásában nincs különbség.

Az AC News című internes portálnak tegnap Siklódi Enikő, a Veres Pálné Gimnázium igazgatóhelyettese arról beszélt: az ÁNTSZ hivatalos állásfoglalásáig nem ismerhették a halál okát, ezért amikor reggel értesültek a történtekről, úgy döntöttek, hogy amíg a kórháztól nem tudják meg, pontosan milyen betegségről van szó, nem engedik ki a gyermekeket az iskolából. Napközben a kórház és az ÁNTSZ is azt közölte: C típusú fertőző agyhártyagyulladás a diák halálának az oka, és megnevezték, kik lehetnek még érintettek.

Siklódi Enikő kérdésre elmondta azt is, az ÁNTSZ-nek hivatalból nem kell fertőtlenítenie, és a tisztiorvosi szolgálat nem is kezdeményezett ilyesmit. Szerepük innentől kezdve annyi, hogy ingyen biztosítják a potenciálisan érintett diákoknak az oltóanyagot. A gimnáziumban egyébként éppen ünnepi eseményhét zajlik; diákjuk halálhírére számos produkciót lefújtak.

Póta Györgytől megtudtuk azt is: az ilyen típusú megbetegedés legnagyobb részben a kisgyermekeket érinti, mellettük leginkább a 16–20 éves korosztály tartozik a veszélyeztetettek közé. Mint mondta, az elmúlt 5-10 évben a csecsemők nagy részét már beoltották a kórokozó ellen, ezért egyre inkább a tinédzserek körében bukkan fel a megbetegedés.

A gennyes agyhártyagyulladás elleni oltások a mai napig nem kötelezők, és nem is ingyenesek. A Meningococcus C-védőoltás darabonként 7000 forintba kerül, ebből csecsemőknél 2100 forintot kell fizetnie a szülőknek. Féléves kor előtt két oltásra van szükség, majd egyéves kor után a harmadik vakcinát is be kell adni. Ha valakit egyévesnél idősebb korában oltanak be – vagyis a tinédzserek körében is –, elég egy oltás is.

A Meningococcus B-vakcina már jóval drágább, darabonként 27 ezer forintba kerül, és ebből már négy oltásra van szükség a védettséghez. Csecsemőknek az első három oltást havonta kell megkapniuk féléves koruk után, majd egyéves kor után a negyediket. Az egyéves kor után oltottaknak két oltásra van szükségük, és a vakcina néhány nap múlva már védettséget ad. Póta György kiemelte: előfordulhat, hogy a szülők anyagi okokból várnak az oltással a kicsi egyéves koráig, de ez azért nem javasolt, mert a statisztikai adatok szerint 4–12 hónapos kor között regisztrálják a megbetegedések felét. Nem szerencsés tehát, ha védtelenek maradnak a babák.

Jövőre a két év alatti gyermekek számára már ingyen kérhető a gennyes agyhártyagyulladás ellen ajánlott Meningococcus C-védőoltás. Arról azonban nincs hír, hogy a fertőzés esetén hasonló tüneteket eredményező Meningococcus B elleni vakcina is az államilag támogatottak közé kerül-e. Ez azért nagy baj, mert a járványtani adatok azt mutatják, hogy az elmúlt években Magyarországon is többségbe kerültek a Meningococcus B okozta megbetegedések és halálesetek.

Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint tavaly 14 csecsemőnél és tíz, 1–5 év közötti kisgyermeknél észleltek gennyes agyhártyagyulladást. Minden negyedik érintett belehalt a fertőzésbe, az elhunyt gyerekek háromnegyede ötévesnél fiatalabb volt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.