Kellemes mézeskalácsillat tölti meg a geresdlaki régi iskola egyik termét, ahová belépve elakad az ember lélegzete: hatalmas fehér terepasztalon mézeskalács házikók sorakoznak – Geresdlak kicsiben. A Baranya megyei falu lakói évek óta megformázzák településük épületeit a fűszeres karácsonyi finomságból. Szűcs Ramóna, a helyi önkormányzat kulturális programfelelőse vezet bennünket körbe a teremben, ahol ez évben minden eddiginél részletesebb mása készült el a 800 lelkes falunak.
Mint megtudjuk, arra törekedett a falu, hogy minél valóságosabban jelenítsék meg a településszerkezetet, ennek érdekében kinyomtatták a Google-ról a falu térképét. Szűcs Ramóna mutatja, mi mindent készítettek el a különleges maketthez. Áll a falu két temploma és polgármesteri hivatala, amely előtt nyakkendőben integet Habjánecz Tibor, a település vezetője. „Megsütötték” a faluházat, a benzinkutat, a sportpályát, a mezőgazdasági zrt. telephelyét, udvarán szarvasmarhákkal. Nem maradhatott ki a babamúzeum, az óvoda, a falupince, de felépült a kilátó, még őzek, rókák is „sétálnak” a „hóban” a vadászles alatt. Az utcákat zsemlemorzsával jelzik, a patakokat kék szalaggal. Az utcák nevét kis mézeskalács szívekre pingálták.
A polgármesteri hivatal dolgozói tevékeny részt vettek a munkában. Reith Ivett szociális és Hohmann-né Veres Adrienn pénzügyi előadó értelemszerűen a hivatal épületét formázta meg. A mézeskalács önkormányzatot két napon át készítette a két fiatalasszony. A helyi boltos, Ahmann Györgyné olyan szorgalmas volt, hogy egymaga tizennyolc épület elkészítését vállalta magára. Az iskolások saját tanintézményüket, a tsz-t az ott dolgozók sütötték. Külön asztalon a betlehem, a falakon az óvodások által formázott figurák láthatók.
Az ötlet eredetileg 2009-ben pattant ki Kettné Schmidt Tímea fejéből: arra gondolt, mi lenne, ha az iskolai karácsonyi ünnepre készülve a gyerekek mézeskalácsból sütnének házakat. Neki is láttak, ám akkor még csak a téli szünetben gyönyörködhettek a házikókban a falubeliek, amelyeket az első tanítási napon mind megettek a diákok.
A következő évben már a felnőtteket is bevonták a munkába, majd továbbfejlesztették az ötletet, és nem egy falut formáztak meg úgy általában, hanem szűkebb pátriájukat, Geresdlakot. Ami egyébként adta magát, miután többen már korábban is saját otthonuk mását sütötték meg. Mára az advent szerves része Geresdlakon a mézeskalács házak sütögetése, amely november első hetében kezdődik.
A többség azonos receptet használ, a tökéletességre való törekvés jegyében ugyanis meghívták a faluba Polgár Zsuzsa pécsi mézeskalács-készítő népművészt, aki két alkalommal is ellátogatott Geresdlakra, hogy tudását megossza a helyiekkel. Bemutatta a gyúrás és a díszítés technikáját egyaránt, ám nem mindenki az ő receptjét követi, többen a családira esküsznek.
Az elkészült épületekből egy héten át állították össze a terepasztalt. A munka három nyelven folyt, hisz az itt élők mindegyike beszél németül és magyarul, majdnem harminc házban pedig finnek élnek, akik még mézeskalács rénszarvasokat is elhelyeztek a baranyai „hófödte” dombokra. A mézeskalács remekmű egész télen át látogatható, de megtekintéséhez előzetes bejelentkezés szükséges.
Betlehemet szinte minden faluban állítanak, de a Somogy megyei Vörs már 1948 óta elkészíti a magáét. A településen épített betlehem különlegességét az adja, hogy ez az országban a legnagyobb. – Az első betlehem felállítása Futó Tibor kertész nevéhez fűződik, aki a második világháború borzalmai után úgy gondolta, valami széppel kedveskedik az embereknek – meséli Simon Rudolfné Irénke néni, a sekrestyés. A hagyományt Miklósics József, egy másik kertész folytatta, őt Futó Péter követte, aki 25 éven át irányította a templomban felépített betlehem készítését. A három éve elhunyt férfira Vörsön mindenki szeretettel emlékszik, munkáját Gere László és Simon György vette át, meséli Irénke néni, miközben kinyitja a templom ajtaját.
Fenyőillat fogad bennünket, a fa ágaiból nemcsak a betlehem építéséhez használtak, hanem számos feldíszített fenyő is áll a templomtérben. A betlehem mellett, a szentélyben, de még az oltár tetejére is állítottak fákat. A templom tetejéről tujából készült girlandok csüngnek. A betlehemet advent előtt egy héttel kezdik építeni, majd a következő esztendő februárjáig éke a templomnak.
A parókián őrzött figurák mellé minden évben friss mohát, ágakat, gallyakat, köveket gyűjtenek a helyeik, tuját idén Sármellékről, a reptér mellől kaptak. Mód Miklós plébános azt mutatja, tavaly építettek először a helyi férfiak barlangot, ami jobban megfelel a korabeli viszonyoknak, a pásztorok gyakran terelték barlangokba juhaikat. Az időszámítás előtti 4. év csillagállását (ekkor születhetett Jézus) lemodellezték egy számítógépes program segítségével. Ezt a csillagállást égőkkel szimbolizálják a betlehem fölött.
Annyian látogatják a betlehemet, hogy sokszor alig tudják bezárni a templomot délután öt órakor. Irénke néni azt is megosztja velünk, hogy sokan mondják neki: nem úgy mennek el, ahogy érkeztek, és olyan turista is akad, aki több órát imádkozik. A Kisvárdáról idelátogató Molnár Zsigmond azt mondja: Hévízen üdültek, semmiképp sem akartak úgy visszatérni, hogy nem látják az Európa-szerte híres betlehemet. – Nem illik kihagyni, ha már az ember erre jár. Békességet, Isten szeretetét jelenti számunkra, hogy itt lehetünk – mondja egy másik látogató, a Kőröstetétlenről érkezett Nyeső Jánosné. – Nem a pénzügyi világ karácsonyát akarjuk megélni, hanem értéket megmutatni, amit a kereszténység képvisel – csatlakozik hozzánk Mód Miklós. – A betlehemünkkel azt szeretnénk hirdetni: Betlehemben nem egy csecsemő jött világra, hanem a világunk megváltója.
Vörsön az adventi hétvégeken koncertet rendeztek, a vasárnapi miséken pedig bábtáncoltató betlehemet. A népi hagyományt december 23-án és szenteste is megismétlik, akkor házról házra járnak a bábozók. Az ehhez használt betlehem Irénke néni szerint van már vagy 120 éves. Féltették is a helyiek, hogy baja esik, ezért elkészítették a mását, ma már azzal járnak. Az eredetit meg lehet tekinteni a templomban.
