Orbán Viktor miniszterelnök szerint már nem kell sokat arra várni, hogy a világ kormányai megértsék, az emberek nem kérnek a betelepítésből és a migrációból. Ez történik ma Európában sorban, lépésről lépésre, sőt ez történt az Egyesült Államokban is
– mondta pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, utalva Donald Trump amerikai elnökké választására, aki kampányában többször is felszólalt az illegális bevándorlás ellen, magyar mintára falat ígérve a déli határra.
A miniszterelnök úgy értelmezi, hogy az Alkotmánybíróság szerdai határozatában azt mondta ki, hogy a kormánynak az alaptörvény szövege alapján joga és kötelessége kiállnia az ország önazonossága, alkotmányos identitása és alapvető érdekei mellett. Ami a kormányfő leegyszerűsített olvasatában azt jelenti, hogy „most már zárójelbe tehetjük az ellenzék gáncsoskodását is, elfelejthetjük, hogy az ellenzék átállt Brüsszel oldalára, hogy a Jobbik keresztbefeküdt, mert most sikerült a keresztbefekvő ellenzéket is kikerülnünk.”
Orbán ezért örült az AB döntésének, és úgy érzi, hogy „óriási segítséget – mondhatni fegyvert a kezébe – kapott” a Brüsszel elleni csatához.
Azonban, ahogyan arról a mai Magyar Nemzetben is írtunk, az Alkotmánybíróság nem azt mondta ki, hogy az uniós döntések nem akadályozhatják a magyar szuverenitást. A testület csak arról hozott határozatot, hogy erre irányuló indítvány esetén vizsgálhatják azt, hogy „az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát”.
Ráadásul a menedékkérők csoportos, kvóta szerinti áthelyezésével kapcsolatos kérdést leválasztották a többi felvetésről, és csak később tárgyalják.
Egyelőre tehát nincs még parittya a kezünkben, pedig jól jönne az Orbán által csak Dávid és Góliát csatájához hasonlított december közepi uniós csúcstalálkozóra. De a kormányfő nem aggódik, mert szerinte a mérkőzés egyelőre döntetlenre áll, jól teljesítenek a visegrádi négyek Dávid szerepében. Az EU döntéshozatali rendszere olyan, hogy a miniszterelnökök fontos kérdésekben csak egyhangú döntéseket hozhatnak, „így tehát még Dávidnak is van lehetősége” – fogalmazott.
Kérdezték a Törökországi helyzetről, amellyel kapcsolatban azt mondta, hogy „jó esélyei” vannak arra, hogy megőrizze a stabilitását. Ez a magyarok érdeke szempontjából a legfontosabb, mert ha Törökországban zűrzavar van, akkor azt Európa súlyosan meg fogja szenvedni – hangsúlyozta.
Mint ismeretes, a július 15-ei törökországi puccskísérlet után tízezreket börtönöztek be, köztük közszolgákat, rendőröket, bírókat, ellenzéki politikusokat és újságírókat. Ezt az Európai Unió több ízben is elítélte, kérve Ankarát, hogy az alapvető emberi jogokat tartsa be. Recep Tayyip Erdogan illiberális mintaelnök válaszul azzal kezdte fenyegetni az EU-t, hogy kinyitja az ország határait a menekültek előtt, hogy továbbutazhassanak Európába.
A kormány nem engedi, hogy Brüsszel kivezesse a hatósági energiaárakat – jelentette ki a miniszterelnök. Szerinte ugyanis a hatósági árszabályozás kivezetése az energiarendszerből a rezsicsökkentés megszüntetését jelentené.
Kijelentette, hogy az energiaszektorban a verseny nem az árak csökkenéséhez vezet, hanem „mindenfajta háttéralkuk” miatt inkább az emelkedésükhöz.
A kormány megvédi a rezsicsökkentést, és bár nehéz küzdelem lesz, „van esélyünk a sikerre” – jelentette ki Orbán Viktor.
