Orbán Viktor miniszterelnök szerint már nem kell sokat arra várni, hogy a világ kormányai megértsék, az emberek nem kérnek a betelepítésből és a migrációból. Ez történik ma Európában sorban, lépésről lépésre, sőt ez történt az Egyesült Államokban is
– mondta pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, utalva Donald Trump amerikai elnökké választására, aki kampányában többször is felszólalt az illegális bevándorlás ellen, magyar mintára falat ígérve a déli határra.
A miniszterelnök úgy értelmezi, hogy az Alkotmánybíróság szerdai határozatában azt mondta ki, hogy a kormánynak az alaptörvény szövege alapján joga és kötelessége kiállnia az ország önazonossága, alkotmányos identitása és alapvető érdekei mellett. Ami a kormányfő leegyszerűsített olvasatában azt jelenti, hogy „most már zárójelbe tehetjük az ellenzék gáncsoskodását is, elfelejthetjük, hogy az ellenzék átállt Brüsszel oldalára, hogy a Jobbik keresztbefeküdt, mert most sikerült a keresztbefekvő ellenzéket is kikerülnünk.”
Orbán ezért örült az AB döntésének, és úgy érzi, hogy „óriási segítséget – mondhatni fegyvert a kezébe – kapott” a Brüsszel elleni csatához.
Azonban, ahogyan arról a mai Magyar Nemzetben is írtunk, az Alkotmánybíróság nem azt mondta ki, hogy az uniós döntések nem akadályozhatják a magyar szuverenitást. A testület csak arról hozott határozatot, hogy erre irányuló indítvány esetén vizsgálhatják azt, hogy „az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát”.
Ráadásul a menedékkérők csoportos, kvóta szerinti áthelyezésével kapcsolatos kérdést leválasztották a többi felvetésről, és csak később tárgyalják.
Egyelőre tehát nincs még parittya a kezünkben, pedig jól jönne az Orbán által csak Dávid és Góliát csatájához hasonlított december közepi uniós csúcstalálkozóra. De a kormányfő nem aggódik, mert szerinte a mérkőzés egyelőre döntetlenre áll, jól teljesítenek a visegrádi négyek Dávid szerepében. Az EU döntéshozatali rendszere olyan, hogy a miniszterelnökök fontos kérdésekben csak egyhangú döntéseket hozhatnak, „így tehát még Dávidnak is van lehetősége” – fogalmazott.