Az Alkotmánybíróság szerdai döntése, illetve a magyar alaptörvény kizárja azt, hogy a kötelező kvótával kapcsolatos európai uniós döntés Magyarországon életbe léptethető legyen. Ezt mondta a tegnapi kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint a folyamatban lévő kvótapert is érdemben befolyásolhatja az AB döntése, amelyből az következik, hogy „a magyar kormánynak nincs jogi lehetősége arra, hogy a kötelező kvóta bármelyik formáját is elfogadja”, vagyis a kötelező kvóta alkalmazására „nem kerülhet sor”, és ebben a kormány álláspontja megváltoztathatatlan.
Csakhogy az AB nem erről hozott határozatot szerdán. A testület azt állapította meg: erre irányuló indítvány esetén vizsgálhatják azt, hogy „az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát”. Sőt, éppen a migránsok csoportos betelepítésével kapcsolatos lényegi kérdést – vagyis azt, hogy a magyar állami szervek közreműködhetnek-e az Európai Unió más tagállamában jogszerűen tartózkodó külföldi személyek csoportos és kényszerű áthelyezésében – leválasztották a többi felvetésről, és azt csak később tárgyalják. Könnyen elképzelhető olyan forgatókönyv is, hogy ezzel a kérdéssel megvárják az Európai Bíróság döntését (a kvótaperben legkorábban jövő év nyarán hozhatnak határozatot), és addig felfüggeszti az AB az ombudsmani felvetés ezen részének elbírálását.
Ehhez képest Lázár János arról beszélt, hogy az AB állásfoglalása egyértelmű, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter pedig tegnapi bizottsági meghallgatásán komoly sikernek nevezte az AB döntését.
