A kormányzati javaslat azonban mindinkább azt az érvelést propagálja, hogy a vörös csillag önkényuralmi jelkép.
Holott az Európai Unióban született már döntés ebben a témában: az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a vörös csillag nem önkényuralmi jelkép – emlékeztetett Lövétei István.
Az alkotmányjogász lapunk kérdésére elmondta, ha valaki kifogást tesz az unióban a magyar gyakorlat ellen, minden bizonnyal nyer majd, és a törvényt megsemmisítik. Csakhogy egy ilyen eljárás általában két-három év alatt zajlik le, és aki időt nyer, életet nyer, teszi hozzá.
A Fidesz-frakció szóvivője ennél sokkal bizakodóbb volt keddi sajtótájékoztatóján. Szerinte ugyanis a törvény megáll a nemzetközi színtéren is.
Az alkotmányjogász felhívta a figyelmet, a törvényjavaslat arra is kitér, hogy a kormány egyedileg felmentést adhatna a tilalom alól, ha a kérelmező bizonyítja, hogy „különös méltánylást érdemlő magánérdeke fűződik” a jelkép használatához. Azt, hogy a kabinet döntheti el, ki esik a törvény hatálya alá és ki nem, Lövétei diszkriminatívnak tartja.
Ráadásul nem kis összeggel sújtaná a kormány a törvénynek ellenszegülő vállalkozásokat. A törvény megsértése esetén a bírság összege 500 ezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5 százalékáig, de legfeljebb 2 milliárd forintig terjedhet. Büntetőjogilag pedig vétségnek számítana a törvénysértés, s két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék, ha nincs ezzel kapcsolatban súlyosabb bűncselekmény is.
Sándor Zsuzsa, egykori bíró szerint
a most zajló eseményeknek semmi köze a büntetőjoghoz, valójában kereskedelmi konkurenciaháború zajlik, ahol a büntetőjog csak ultima ratio, azaz a legvégső megoldás lehet. Ilyen értelemben pedig nem tekinthető másnak a módosítás, mint a joggal való visszaélésnek.
