Megsemmisítheti az unió a Heineken-törvényt

Strasbourgban bukhat el a vörös csillagos Heineken sörök forgalmazását büntetni szándékozó javaslat.

A kormányzati javaslat azonban mindinkább azt az érvelést propagálja, hogy a vörös csillag önkényuralmi jelkép.

Holott az Európai Unióban született már döntés ebben a témában: az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a vörös csillag nem önkényuralmi jelkép – emlékeztetett Lövétei István.

Az alkotmányjogász lapunk kérdésére elmondta, ha valaki kifogást tesz az unióban a magyar gyakorlat ellen, minden bizonnyal nyer majd, és a törvényt megsemmisítik. Csakhogy egy ilyen eljárás általában két-három év alatt zajlik le, és aki időt nyer, életet nyer, teszi hozzá.

A Fidesz-frakció szóvivője ennél sokkal bizakodóbb volt keddi sajtótájékoztatóján. Szerinte ugyanis a törvény megáll a nemzetközi színtéren is.

Az alkotmányjogász felhívta a figyelmet, a törvényjavaslat arra is kitér, hogy a kormány egyedileg felmentést adhatna a tilalom alól, ha a kérelmező bizonyítja, hogy „különös méltánylást érdemlő magánérdeke fűződik” a jelkép használatához. Azt, hogy a kabinet döntheti el, ki esik a törvény hatálya alá és ki nem, Lövétei diszkriminatívnak tartja.

Ráadásul nem kis összeggel sújtaná a kormány a törvénynek ellenszegülő vállalkozásokat. A törvény megsértése esetén a bírság összege 500 ezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5 százalékáig, de legfeljebb 2 milliárd forintig terjedhet. Büntetőjogilag pedig vétségnek számítana a törvénysértés, s két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék, ha nincs ezzel kapcsolatban súlyosabb bűncselekmény is.

Sándor Zsuzsa, egykori bíró szerint

a most zajló eseményeknek semmi köze a büntetőjoghoz, valójában kereskedelmi konkurenciaháború zajlik, ahol a büntetőjog csak ultima ratio, azaz a legvégső megoldás lehet. Ilyen értelemben pedig nem tekinthető másnak a módosítás, mint a joggal való visszaélésnek.

Úgy látja, egy ilyen törvényjavaslatnak egyből az Alkotmánybíróságnál kellene landolnia, ha pedig ez sem mondaná ki, hogy a büntetőjog ilyen célra nem használható, akkor – Lövéteihez hasonlóan – szerinte is Strasbourg-ban dől majd el a kérdés. 

Erőltetettnek és nevetségesnek nevezte a kormány törvényjavaslatát a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc szerint nem tesz jót a hazai jogalkotásnak, ha egyes cégekre hoznak törvényeket. Hozzátette, szerinte a törvényből azt következik, hogy a kormány nem kitiltani akarja a Heinekent, hanem tárgyalóasztalhoz kényszeríteni.

A tilalom egyébként nem vonatkozna az ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, az önkényuralmi jelképekhez kötődő történelmi eseményeket ábrázoló művészeti célú, illetve a történelem, a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából való felhasználásra, megjelenítésre vagy értékesítésre. Például könyvekre, lapokra.

Olcsóbb sörért lobbiznak

A Magyar Sörgyártók Szövetsége (MSSZ) és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete (KSE) levélben fordult Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez - értesült a Világgazdaság. Azt szeretnék elérni, hogy terjesszék ki a csapolt sörre is a kedvezményes étkezőhelyi áfát. Az éttermi fogyasztás forgalmi adója ugyanis 27-ről idén 18 százalékra csökkent, jövőre pedig 5 százalékra mérséklődik. Arra hivatkozva érveltek az áfacsökkentés mellett, hogy maga a miniszter mondta egy februári üzleti fórumon: juttassák el hozzá, ha tudnak az uniós szabályozásnak megfelelő, más tagállamban működő gyakorlatról.

###HIRDETES2###