Az ellenzék sikeresen tartja napirenden az ügynökmúltat, ám érdemi előrelépés nincs az ügyben. Hétfőn, az azonnali kérdések órájában Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője beszélt az állambiztonsági múlt feltáratlanságáról és javaslatukról, amely révén szerinte rendezni lehetne ezt a „hatalmas morális adósságot”. Korábban számos hasonló kezdeményezés bukott el az Országgyűlésben, Schiffer András akkori LMP-s társelnöké tucatnyiszor.
Mirkóczki is emlékeztetett arra, hogy Európa többi érintett országa már rendezte ezt az ügyet, a magyar kormány azonban halogatja. Hozzátette, javaslatuk elkészítésekor a lengyel példát vették alapul, amely húsz év alatt bizonyította, hogy működik.
„A kormány mai napig nem volt képes az ügyben érdemi eredményt felmutatni, szemben a lengyelekkel, akik megtisztították a közéletüket. A kormánypárt képviselői az ügy tárgysorozatba vételével bizonyíthatják, valóban antikommunisták-e” – szögezte le a képviselő.
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára válaszában úgy fogalmazott, „mulatságos” lenne a parlament ma már egyetlen rendszerváltó pártját azzal vádolni, hogy a diktatúra érdekében tevékenykedett volna. Ilyet nem állíthat olyan, aki ismeri a rendszerváltozás előtti időket, mondta, egyben identitásukat keresőknek nevezte azokat – így a Jobbikot –, akik mégis ezt teszik. A kutathatóság folyamat, amiért a kormány nagyon sokat tett, jelentette ki.
A mágnesszalagok titkos minősítése ma is él, de a Nemzeti Emlékezet Bizottsága – amely a rendszerszerű feltárást kapta feladatul – olyan munkacsoportot hozott létre, amely feldolgozta a dokumentumokat. Ez a feltáró munka tette lehetővé – így Pogácsás Tibor –, hogy a mágnesszalagok kutathatóvá válnak. De a szalagok sérültek, a teljes anyag nem állítható helyre. Június 30-áig kell megkapnia az állományt a történeti levéltárnak a titkosszolgálattól, ennek jogi és pénzügyi feltételeit megteremtették – zárta szavait az államtitkár.
