Bár már hónapok óta tart a Quaestor-per a Fővárosi Törvényszéken, a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Fővárosi Főügyészség még gőzerővel nyomoz négy olyan eljárásban, amelyet elkülönítettek a Tarsoly Csaba és társai ellen zajló alapügytől. Az egyikben ma jár le a nyomozás határideje, kettőben májusban, a negyedikben pedig július végén, de indokolt esetben még valamennyi határidő meghosszabbítható.
Tavaly január 29-én ugyanis „csak” csalás és sikkasztás miatt nyújtott be egy 1548 oldalas vádiratot Tarsoly Csaba és tíz társa ellen a törvényszékre a Fővárosi Főügyészség. Öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást rónak a 11 vádlott terhére. A Quaestor-cégcsoport mintegy 32 ezer ügyfelének okozott kár meghaladja a 70 milliárd forintot. Tarsolyék a vád szerint a Quaestor és a KELER elszámolóház értékpapír-nyilvántartási rendszerei közti különbséget kihasználva 2007 és 2012 között az ügyfelek értékpapírjainak nagy részét eltulajdonították. Az ügyfélszámláról az értékpapírokat átvezettették a Quaestor számlájára, majd eladták. Emellett mintegy 150 milliárd forint értékben fiktív kötvényeket is kibocsátottak. A fő ügyben 753 bűncselekmény elkövetése miatt emeltek vádat. Ibolya Tibor fővárosi főügyész akkor azt valószínűsítette, hogy a rendőrség és az ügyészség közös nyomozásának adatai alapján megalapozottan feltételezhető, hogy Tarsolyék – akik szerintük tettüket bűnszervezet tagjaiként követték el – akár 25 évet is kaphatnak, ha a bíróság megalapozottnak tartja a vádat.
A négy elkülönített nyomozás egyike pénzmosás gyanúja miatt indult egy külföldi bankkal kapcsolatos tranzakciók miatt – ebben jogsegélykérelem alapján várnak információkat a magyar szervek. Gyanúsítottként még senkit sem hallgattak ki. Ebben az ügyben a hatóságok azt vizsgálják, hogy különböző fiktív gazdasági ügyletek lekönyvelésével hogyan költötték el az ügyfelektől – tudtuk nélkül – elvett pénzeket.
Csalás miatt is nyomoznak, ebben az ügyben eddig tíz gyanúsítottat hallgattak ki. Ebben az eljárásban a Kurázsi befektetési jegyekkel kapcsolatban elkövetett tranzakciókat vizsgálják. Ennek lényege, hogy egy technikai számla segítségével a Quaestor munkatársai nem létező befektetési jegyeket vettek át a kibocsátó tudta nélkül, majd visszaváltották azokat, jelentős kárt okozva ezzel a befektetési jegyek kibocsátóinak.
Hűtlen kezelés és más bűncselekmény miatt nyomoznak a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet által 2004-től állampapír-vásárlás címén a Quaestornak utalt – a nyomozás érdekében az ügyészség által eddig konkrétan meg nem jelölt – kifizetések ügyében. Ugyanis ténylegesen semmiféle állampapír-vásárlás nem történt. Az állampapírokra átutalt pénzeket más célokra költötték el különböző gazdasági társaságok. A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet felszámolásának elrendelését követően pedig a Quaestor-ügyfelek vagyonának a terhére vásárolták meg a korábban nem létezett állampapírokat.
A közokirat-hamisítás miatt folyó nyomozás ahhoz az adásvételhez kapcsolódik, amelyben Tarsoly rövid időre eladta cégbirodalmát O. Bélának (miután ez kitudódott, visszavásárolta).