A munkavállalók számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy mekkora bért kapnak. Több európai ország alkalmazza a minimálbér intézményét, mások viszont érdekképviseleti szervekre, például a szakszervezetekre bízzák, hogy minél magasabb bért harcoljanak ki a munkavállalók számára. Kártyás Gábor úgy látja, ez utóbbi csak olyan országokban működik, ahol léteznek kellően erős, országos szintű szakszervezeti konföderációk, amelyek minden ágazatot lefednek. És nem hat van belőlük, mint például Magyarországon, hanem csak egy vagy kettő.
Itthon leginkább ágazati szintű kollektív szerződésekkel lehetne megoldani a bérhelyzetet. Példaként a szakember felhozta, hogy ha az ágazati partnerek megállapodnának abban, hogy az adott szektorban megemelik a minimálbért – tehát például az idegenforgalomban legyen 200 ezer forint a bruttó minimálbér –, akkor nagy bérnövekedésnek nézhetnénk elébe.
A politika a munkavállalói jogokat illetően leginkább a bérek helyzetének javítására helyezi a hangsúlyt. Az alacsony béreken a kormány a minimálbér emelésével javított valamelyest, Kövér László házelnök kijelentése azonban árnyalja a Fidesz–KDNP szándékait. A politikus egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy elégedett a nyugatinál jóval alacsonyabb kelet-európai bérekkel, mert ez versenyelőnyt jelent. Botka László is a fizetések növekedését ígéri. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje megválasztása esetén a progresszív személyi jövedelemadó bevezetését fogja javasolni az egykulcsos helyett annak érdekében, hogy „Fizessenek a gazdagok!”, és több maradjon a szegényebb rétegnek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!