A kormány nemrég még úgy akarta módosítani a munka törvénykönyvét, hogy a munkaidőkeretet a jelenlegi legfeljebb egy évről három évre kitolja, ettől azonban később visszatáncolt. Nem vállalt kockázatot azzal, hogy a sokak által rabszolgatörvénynek hívott előterjesztést meg akarta szavaztatni a parlamenttel. A munkavállalók helyzete tehát nem romlott, de nagyon sokat változott az utóbbi években.
– A munkavállalói jogok 2010 óta folyamatosan változnak, és az új munka törvénykönyvéről a pártoknak és a munkajogászoknak eltérő a véleményük – mondta lapunknak Kártyás Gábor munkajogász, egyetemi adjunktus. A törvény csökkentette a munkavállalói jogokat, ugyanakkor a kollektív megállapodások lehetőségét sokkal tágabbra nyitotta. A szakember szerint az, hogy egy munkavállaló a törvény szigorából vagy engedékenységéből mit érez, leginkább attól függ, van-e a munkahelyén kollektív szerződés, és ha van, akkor az mit tartalmaz. Így előfordulhat például, hogy a munkavállaló meg sem érezte az új törvényi szabályozást, mert rá egy nagyon kedvező kollektív szerződés vonatkozott.
A végkielégítésre és a műszakpótlékra való jogosultságra, a heti pihenőnapok összevont kiadásának lehetőségére, a kártérítésre és a fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályok egyértelműen kedvezőtlenebbek lettek a munkavállalók számára. Kártyás Gábor példaként felhozta, hogy a régi munka törvénykönyvében végkielégítés a felmondás indokától függetlenül mindig járt. Ma viszont csak akkor, ha nem a munkavállalónak felróhatóan szűnt meg a munkaviszonya. Ide tartozik az is, hogy nem átlagkeresetben állapítják meg a végkielégítést, hanem távolléti díjban, így ez akár jóval kisebb összeg is lehet a korábbinál. És nem a munkaviszony megszűnésének az időpontja a jogosultsági idő vége, hanem a felmondás közlésének időpontja. Mindez kétségkívül rosszabb a munkavállalónak, de igazságos szabálynak tartja Kártyás.
A szakszervezetekről szólva Kártyás Gábor úgy véli, hogy az elmúlt évek nyertesei az üzemi tanácsok lettek. A szakszervezetek viszont valamelyest vesztettek az új munka törvénykönyvével, mert a kifogás és az ellenőrzés jogát kivették a kezükből, és a szakszervezeti tisztségviselők védelmét is korlátozták. A kollektív alku lehetőségét azonban az új törvény olyan szélesre nyitotta, mint még soha, amivel óriási felhatalmazást kapnak az érdekképviseletek arra, hogy alkut kössenek a munkáltatókkal. Úgy fogalmazott, „ha egy külföldi kutató ránézne a törvénykönyvünkre, akkor azt mondaná, hogy a szakszervezetek aranykorának kellett volna beköszöntenie 2012 óta. Európában is elég ritka, hogy a kollektív szerződés ennyire felülírhatja a törvényt”. Jogaikat azonban a szakszervezetek nem használják ki a munkajogász szerint.
