Meghátrált a kormány: visszavonták a „rabszolgatörvényt”

Nem kerül vissza a parlament elé a dolgozókat hátrányosan érintő módosítás a munkaidőkeret tágításáról.

Markotay Csaba
2017. 04. 25. 9:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szinte egyhangúlag, 11 igen szavazattal – a fideszes Galambos Dénes tartózkodása mellett – levette a napirendről az Országgyűlés gazdasági bizottsága A munka törvénykönyve módosítására vonatkozó javaslatot, amelyet sokan csak rabszolgatörvényként emlegettek. Így az előterjesztés nem kerül vissza a parlament ülése elé, azaz lényegében ezzel visszavonják a korábban egyébként éppen a bizottság által benyújtott javaslatot.

Czomba Sándor bizottsági alelnök a testület ülésén úgy fogalmazott, ez a javaslat nem alkalmas arra, hogy betöltse a szerepét, ezért is javasolta annak visszavonását. A bizottság ülésén előzőleg meghallgatták három szakszervezeti szövetség vezetőjét is, akik a többi között arról beszéltek, hogy a módosító javaslat elfogadhatatlan, mert a mostani, már amúgy is „extrém módon rugalmas” munkaidőkeretet tovább tágítaná, és előfordulhatna, hogy egyes munkavállalók akár hetekig vagy hónapokig is folyamatos munkavégzésre kényszerülnének pihenőnap nélkül. 

Az ellenzéki képviselők szintén élesen bírálták az előterjesztést. Még a fideszes Bencsik János is azt mondta, hogy a munkaidőkeret három évre emelése nem elfogadható sem emberi, sem a munkabiztonság oldaláról.

Miután a javaslat visszavonásáról döntöttek, így a bizottság a részletes vitát sem folytatta le. 

 

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője - az MTI tudósítása szerint - később sajtótájékoztatóján közölte, a témáról a versenyszféra és a kormány közötti egyeztető fórum tárgyal tovább. Hozzátette: a kormánypárt képviselőcsoportja kezdeményezte, hogy ha az egyeztető fórumon megállapodás születik, az Országgyűlés térjen vissza a munka törvénykönyvének módosítására, ha viszont nem, akkor ne tárgyalják azt. Hangsúlyozta: a fő szempont az, hogy a munkavállalók érdekei ne sérüljenek.

A Jobbik közleményében győzelemként ünnepelte a történteket. „Noha az OECD-országok munkavállalói közül már így is a magyarok az egyik legjobban agyondolgoztatottak, s mindemellett az egyik leginkább alulfizetettek, a fideszes javaslat álságos módon - a munkavállalók védelmére hivatkozva - újabb béklyókat rakott volna a hazai dolgozókra, elviselhetetlenné fokozva azok kizsigerelését\" - írták. Majd megállapították:„A velejéig neoliberális, szociopata elgondolás világosan rámutatott, hogy a kormánypárt még mindig képtelen szakítani az összeszerelő-ország paradigmával, hiszen a megalázóan alacsony bérek mellett, a munkavállalói jogok csorbításával akarja „versenyképessé” tenni hazánkat. Ez az út a Jobbik szerint csakis a szakadékba vezethet (...). A Jobbik nem a dolgozó magyar emberek megnyomorításával, hanem béremeléssel, a nemzeti humántőke-képző alrendszerek (oktatás, egészségügy) normális finanszírozásával, valamint a globális termelési értékláncokban elfoglalt pozícióink javításával oldaná meg a problémákat.\"

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.