Január 6-án volt 40 éve, hogy az Egyesült Államok az enyhülés gesztusaként visszaszolgáltatta Magyarországnak a második világháború után hadizsákmányként Amerikába vitt Szent Koronát és a koronázási ékszereket. Ezt az évfordulót ünnepli egy decemberben kelt kormányhatározat, amely 2018-at a Szent Korona évének nyilvánította, és rögtön egymilliárd forintot rendelt a programsorozat költségeire.
A HVG hetilap csütörtökön megjelent száma szerint azonban szinte semmit nem tudni arról, hogy ezt a pénzt mire költik. Az Emmi válaszából csak annyi derül ki, hogy a kormány olyan események megrendezését kezdeményezi, amelyek alkalmasak „a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő Szent Korona jelentőségének minél szélesebb körben való megismertetésére”, illetve hiánypótló tudományos kutatásokat is indítanának.
A HVG úgy tudja, valójában nincs programterv, mert addig tologatták a szervezést a különböző hivatalok, hogy kifutottak az időből, az évforduló már el is múlt. Ezért találták ki az emlékévet, amivel időt nyertek. Hoppál Péter kulturális államtitkár egy sajtóbeszélgetésen el is ismerte, hogy nincs hivatalos emlékév. Annyi biztos, hogy „koronaúsztatást” a 2000-es évvel ellentétben nem szerveznek, vagyis nem viszik sehová az Országházból a koronát.
A koronázási ékszereket már csak azért sem mozgatják, mert a HVG értesülése szerint a 2016-os vizsgálat a korrózió jeleit mutatta ki a XV. századból származó koronázási kardon. A vizsgálatról – amelynek keretében állítólag a koronát is kiemelték a vitrinből – a Nemzeti Múzeum hivatalosan nem nyilatkozik, az Országgyűlés Hivatala pedig csak annyit közölt: a tárgyak állapotában nem következett be változás az elmúlt években.
