Bírósági tárgyalás a világhálón?

A megvesztegetett hivatalnok nevét, képmását, hangját és tárgyalótermi vallomását nyilvánosságra hozhatná a sajtó, a vesztegetőről viszont csak a hozzájárulásával közölhetne személyes információt – így vélekedik Péterfalvi Attila. Az adatvédelmi hatóság vezetője szerint új törvényben kellene szabályozni azt is, megengedhető-e, hogy a hallgatóság padsoraiból bárki közvetlenül kitehesse a világhálóra, mi történik a bíróságon.

Jelenleg nincs minden fontos részletre kiterjedő, egységes törvény a bírósági tárgyalások nyilvánosságáról, számos előírást csak alacsonyabb szintű jogszabály, miniszteri rendelet tartalmaz. Az adatvédelem és a tájékozódás, tájékoztatás szempontjai így – a technikai háttér gyors fejlődése miatt is – összeütközésbe kerülhetnek. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vezetője emiatt új rendelkezések megalkotását sürgeti. Péterfalvi Attila arra hivatkozik: a nyilvánosság az egyik garanciája a tisztességes eljárásnak, ugyanakkor meg kell találni az egyensúlyt a különféle perek résztvevőinek magánélete és a nagyközönség tájékozódási igénye, információéhsége között.

Régi vitatott kérdés, milyen részletek közölhetők akkor, ha a bűnügyeknek és a polgári pereknek egyszerű magánszemélyek a résztvevői, és milyen tájékoztatás adható, ha az eljárásokban közéleti emberek vesznek részt. Péterfalvi Attila úgy látja, a nyilvánosság csak nagyon csekély mértékben korlátozható, ha közfeladatot ellátó szervezetről vagy személyről van szó. A megvesztegetett hivatalnok nevét, képmását, hangját, tisztségét és tárgyalótermi vallomását például nyilvánosságra hozhatná a sajtó. Az előnyt, pénzt ígérő magánszemély adatai viszont csak a hozzájárulásával lennének közölhetők. Az NAIH elnöke indokoltnak látja ugyanakkor, hogy a közszereplők magánélete, magánszférája megfelelő védelmet kapjon. Az érintettek válóperéről példának okáért csak hozzájárulásukkal lehessen tudósítani.

Új, izgalmas kérdés, hogy közvetlenül is megjelenhetnének-e a tárgyalótermi események a világhálón. Péterfalvi Attila emlékeztetett: újságírók élő, online közvetítéssel percről percre szeretnének beszámolni a közérdekű perekről. Az adatvédelmi hatóság vezetője szerint a gondot valójában nem ez okozza, hiszen a médiumok felelőssége egyértelmű. Esetenként súlyos következményekkel járhatna viszont az, ha a hallgatóság soraiból más érdeklődők minden korlátozás nélkül küldenének beszámolót a világhálóra. Személyüket nem lehetne azonosítani, tévedésüket, kártételeiket pedig számon kérni. – A szabályozásnak ezt a dilemmát mérlegelnie kell – fogalmazott az MNO-nak az elnök.

Az információszabadság hatóság vezetője fontosnak tartja, hogy a bírósági ítéletek elektronikus és papíralapú változatban továbbra is megismerhetők legyenek. A joggyakorlatról ugyanis valójában így tájékozódhatnak az érdeklődők. Péterfalvi szerint az adatvédelem és a nyilvánosság kívánalmai akkor kerülhetnek összhangba, ha a határozatokat megfelelően anonimizálják, vagyis kihagyják belőlük azokat a részleteket, amelyek felismerhetővé tennék a per szereplőit. A tényeknek ugyanakkor ki kell derülniük a dokumentumokból. A NAIH vezetője úgy véli: megerősítené a bíróságokba vetett bizalmat, ha a jogalkotók mielőbb kidolgoznák a tárgyalások nyilvánosságáról szóló új, átfogó törvényt. Elképzeléseit Péterfalvi Attila csütörtökön egy nemzetközi tanácskozáson részletesen is kifejti Budapesten.