Bár korábban lapunknak elismerték a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nél (MNKH), hogy közös céget hoztak létre Ghaith Pharaon szaúdi milliárdossal, akit az FBI és az Interpol huszonöt évig körözött, a társaság Zrt. vezetője ma már arról beszélt az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt: nem tud róla, hogy az elhunyt üzletemberrel közös cégük lett volna. Oláh Zsanett vezérigazgatót és Magyar Levente külügyminisztériumi államtitkárt a bizottság az állami tulajdonú kereskedőház éves tevékenységéről kérdezte, amely során többször is szóba került a szaúdi üzletember neve, azonban minden jel szerint a legszívesebben hallgattak volna róla.
„Nem lenne ízléses Pharaont felhozni, hiszen már elhunyt” – így próbálta hárítani Magyar Levente a milliárdossal kapcsolatban neki feltett kérdéseket. Az államtitkár Demeter Márta ellenzéki képviselő kérdésére kifejtette, hiába kapott Ghaith Pharaon ajánlást az ammáni kereskedőháztól, „hála Istennek, nem a kereskedőházak döntenek arról, hogy kik utazhatnak Magyarországra”. Mint mondta, ajánlást bárki tehet, azt a hatóságok megvizsgálják, tehát a kereskedőház ajánlása semmivel sem ér többet, mint bármelyik helyi entitásé. Hozzátette, hogy a szaúdi üzletember Magyarországra való beléptetésekor egyetlen nemzetközi rendszer sem jelezte, hogy elfogatóparancs van érvényben ellene.
A külügyi bizottság előtt egyébként sikertörténetként igyekezett beállítani a vezérigazgató és az államtitkár az MNKH működését. „Az objektív számok azt mutatják, hogy van létjogosultsága a kereskedőházaknak, a koncepció helyes” – hangsúlyozta Magyar Levente, hozzátéve, szépen jönnek a számok, és a busás haszon. Ez azért volt érdekes, mert a társaság tavaly hatmilliárd forint mínuszt termelt, miközben indulása óta kevesebb mint hárommilliárd forint üzletet hozott tető alá a magyar vállalkozások számára.
A súlyos veszteségekre Mesterházy Attila szocialista képviselő mutatott rá, erről szólva az államtitkár azt mondta, nem várható el az állami társaságtól, hogy önfenntartó legyen. Egyebekben Magyar Levente és Oláh Zsanett is a már ismert gazdasági mutatókról beszélt, például arról, hogy az MNKH négyezer magyar céggel áll kapcsolatban – egyébként a tavalyi beszámolóban is ugyanennyi volt. Azt az államtitkár szerint nem lehet meghatározni, hogy pontosan mekkora hasznot hajt egy-egy kereskedőház, ezt egy különös példával szemléltette. Mint mondta, egy politikai plakát kihelyezése után sem lehet megállapítani, hogy az mennyi hasznot hozott egy pártnak, és hasonló a helyzet a kereskedőházakkal is. A meghallgatáson az is elhangzott, hogy a várakozások szerint idén már nem lesz veszteséges az MNKH.
A bizottsági ülés pikantériája az volt, amikor az államtitkár a képviselők segítségét kérte a kereskedőházak működtetésében. Ha valakinek van ötlete, hogy hol és milyen üzleti lehetőség lehet érdekes, szóljon. A képviselőtársaim is járják a világot, több szem többet lát
– mondta.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alatt működő társaság a következő hónapokban vizsgálja majd felül az irodák helyszíneit, megnézi, melyik partner hogyan teljesít, és készen áll lépni ott, ahol gondok vannak vagy nem jönnek az eredmények. Ez azért lesz érdekes, mert a 444 által korában kiperelt adatok szerint például a török régióban kereskedőházakat üzemeltető cég – amely Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal is kapcsolatba hozható – még egyetlen üzletet sem hozott tető alá, noha milliárdokba kerül az adófizetőknek. Erről nem tett említést az államtitkár, azt viszont hangsúlyozta, hogy nagyon fontos ez a régió, ahol indokolt a jelentősebb jelenléte magyar képviseletnek.
Magyar Levente szerint egyébként nem emelik a korábban említett száztizenhétre a kereskedőházak számát a következő években, ugyanis ennek az állami források határt szabnak, de a kereskedelmi jelenlét mindenhol biztosítva van, ahol Magyarország diplomáciai képviselettel rendelkezik.
Az ülés után próbáltunk kérdéseket feltenni Oláh Zsanett vezérigazgatónak, ám munkatársai gyűrűjében távozott, és közölte, hogy kizárólag írásban hajlandó reagálni nekünk.
