A magyar fegyvergyártást utánozza Románia

Nyáron megkezdődhet a magyar—cseh fegyverek gyártása. Románia hasonló lépésre készül, az olaszokkal kötnek szerződést. Szakértők szerint a magyar példa alapja lehet a kelet-közép-európai fegyveripar fejlődésének, mert a tagállamok egy része így növelheti a hadi kiadásait, hogy megfeleljen a NATO elvárásainak.

Hamarosan hazánkban készülnek majd a Bren 2-es gépkarabélyok is Fotó: Teknős Miklós

A cseh–magyar pisztolyokkal szemben viszont az első három legjobb általános katonai célú géppisztoly és gépkarabély közé sorolja Vass Gábor a hamarosan Magyarországon is gyártásra kerülő Scorpion Evo 3-ast és a Bren 2-est. Mivel ezek műanyag és alumíniumtokos fegyverek, nemcsak könnyűek és könnyebben kezelhetők, hanem kevésbé is rongálódnak.

A használatukat kényelmesebbé teszi, hogy a válltámaszuk testreszabható, és ezeken is vannak szereléksínek, amelyekre lézer, fegyverlámpa vagy éjjellátó is szerelhető.

A szovjet időkből ránk maradt fegyvereinknél ez csak átalakításokkal volt megoldható. Korábbi riportjaink során egyébként találkoztunk olyan extrém esetekkel is, hogy az afganisztáni újjáépítési csoportban (PRT) ragasztószalaggal voltak kénytelenek ráerősíteni egy Kabulban vásárolt éjjellátót a Kalasnyikovra.

Mozgósítás és kapacitás

Biztonsági és gazdasági szempontból is előnyös a magyar fegyveripar elindítása – közölte lapunkkal Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője.

A biztonságpolitikai szakember szerint nagyon fontos lépés, hogy a magyar honvédelmi és rendvédelmi erőket modern eszközökkel fegyverzik fel, így ugyanis jobban képesek leszünk a mozgósításra egy veszélyhelyzet vagy rendkívüli helyzet esetén, miközben hosszú távon könnyebben lehet majd piacot találni külföldön is a magyar fegyverekre.

A kiskunfélegyházi fegyverüzem elindítása egyébként mintegy százmillió eurós befektetés, eközben a tervek szerint kétszáz új munkahelyet teremt, miközben exportbevételeket is nyújthat a későbbiekben.

Nagy kérdés azonban Tálas Péter szerint, hogy mikor kezdődhet el a kivitel, és hogy Magyarország tudja-e majd piacra dobni a fegyvereket, vagy a cseh partnerek közvetítésével tudunk eladni belőlük külföldre.

A hírek szerint a cseh gyártó kapacitásgondjai miatt is születhetett meg a megállapodás a közös gyártásról, vagyis a csehek a fegyverek értékesítéséről nem szeretnének lemondani.

Gondot jelenthet az is, hogy leginkább konfliktusos térségekben van kereslet a fegyverekre, ilyen helyekre viszont kockázatos és nem is nagyon érdemes exportálni. A gyár elindulása ugyanakkor alapja lehet a hadiipar további fejlesztésének, miközben a hadi kiadások mértéke is növekedhet, így jobban teljesíthetjük a NATO elvárásait.

A szövetség azt szeretné, ha a tagállamok mindegyike a GDP-jének két százalékát költené védelmi kiadásokra, a fegyvergyártás pedig beleszámolható az ilyen jellegű költségekbe. Vélhetően ezért döntött úgy nemrég Románia is, hogy fegyvergyárat hoz létre, de ők az olasz Berettával kötöttek szerződést.

Egyes vélemények szerint azonban fogalmazhatunk úgy is, minket utánoznak, és nem csak a NATO elvárásai miatt. Más szakértők szerint a magyar példa alapja lehet a kelet-közép-európai fegyveripar fejlődésének.

Lesz-e svájci gárda?

A fegyverek értékesítésével kapcsolatban Vass Gábor felvetett még egy érdekes szempontot. Magyarországon a fegyveriparral nemcsak az volt a baj, hogy a Fegyver- és Gázkészülékgyár 2005-ös becsődölésével megszűnt a gyártási kapacitás, hanem az is, hogy a mai napig nem létezik polgári piaca az ilyen típusú fegyvereknek. Pedig svájci mintára az önkéntes tartalékosok akár kedvezményesen vásárolhatnának is a HM Arzenáltól új magyar fegyvereket, pontosabban ezeknek a típusoknak a félautomata kivitelét.

Az állami cégnek ugyanis a szakértő szerint megvan a joga az ilyen fegyverek gyártására is, a Scorpionból és a Brenből jelenleg is lehet félautomatákat vásárolni Csehországból.

A tartalékosok ezeket – akár a svájci gárda tagjai – engedéllyel otthon tarthatnák, és polgári lőtereken gyakorolhatnának velük, növelve a felkészültségüket, hatékonyabbá téve az alkalmi kiképzéseket. Eközben pedig az állam is gazdagodhatna a fegyverek eladásával.