Megrepeszti a jóléti társadalmak alapjait az illegális bevándorlás

A bajorok többet fordítanak a migrációval összefüggő kiadásokra, mint az egészségügyre, a környezetvédelemre és a gazdaságfejlesztésre együttvéve — idéz egy megdöbbentő adatot a lapunknak adott interjúban a az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Rétvári Bence — aki szerint a tömeges bevándorlás kezelését kudarcok sorozata jellemzi szerte Nyugat-Európában — ezzel kapcsolatban azt mondja, minden országnak el kell döntenie, hogy a migrációt vagy saját polgárait és családjaikat támogatja-e inkább.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy minden honfitársunk, ha bajba kerül, számíthat az anyaországra Fotó: Teknős Miklós

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy minden honfitársunk, ha bajba kerül, számíthat az anyaországra
Fotó: Teknős Miklós

– Rengeteg szó esik arról, hogy be kell-e fogadnunk az európaitól eltérő kulturális közegből érkező tömegeket vagy nem. Ugyanakkor alig hallani azokról a milliókról, akik már itt vannak. Hogy áll az ő integrációjuk?

– Vannak olyan vezető német politikusok, akik komolyan azzal számolnak, hogy Németországnak 2030-ra muszlim kancellárja lehet, ami elég ijesztő gondolat. Nem mellesleg arról árulkodik, hogy az integráció kapcsán őszintén valójában csak a kudarcokról és a veszélyekről lehet beszélni. Ezeket viszont a bevándorláspártiak jobban szeretnék elhallgatni. De nem lehet következmények nélkül a szőnyeg alá söpörni azokat a problémákat, amelyeket a tömeges bevándorlás az egészségügyi, a szociális és az oktatási területen okoz. A migráció a jóléti társadalmak alapjait repeszti meg.

– Konkrétan mire gondol, mondjuk az egészségügy terén? Mert a betegségeket terjesztő migránst leginkább szélsőjobboldali toposznak szokták tartani.

– Ehhez képest az Egészségügyi Világszervezet szerint a kanyarós esetek száma a 2015-ös bevándorlási hullám óta megháromszorozódott Európában, Franciaország és Olaszország pedig a legfertőzöttebb öt állam közé tartozik. Az Eurostat egyik jelentéséből az derül ki, hogy a bevándorlással érintett országokban szinte járványszerűen terjednek az egyes parazitákkal összefüggő megbetegedések. Máltán egy év leforgása alatt 140 százalékkal nőtt a regisztrált esetek száma, de Olasz- és Németországban is sokat romlott a helyzet. Az elfogultsággal ugyancsak nem vádolható német járványügyi központ, a Robert Koch Intézet pedig arról számolt be, hogy 2015 óta a hepatitis B és a kanyaró okozta megbetegedések száma 300 százalékkal, a szifilisz, a malária és a tuberkulózis előfordulása pedig duplájára nőtt. A hepatitiszről még annyit, hogy egy svájci szaklap szerint a migránsok körében hatszor magasabb az előfordulási aránya, mint az európai népességben. Ha megvalósult volna Brüsszel és Soros álma, a kötelező kvóták szerinti elosztás, ezek a problémák Magyarországon is jelentkeztek volna.

– Ugyanakkor a másik oldal mindig arra hivatkozik, hogy a bevándorlás haszna magasabb a költségigényénél. Csak munkába kell állítani őket, és hamarosan visszahozzák az „árukat”.

– Az az állítás, miszerint képzett munkaerő érkezik Ázsiából és Afrikából az unióba, már 2015-ben megdőlt. A migránsok jelentős része nemhogy nem képzett, de sokuk írni-olvasni sem tud. Európában egy százalék alatt van az analfabéták aránya, míg a migránsok különböző csoportjaiban a felmérések szerint 21–70 százalék. Ráadásul a bevándorló szülők gyermekei az átlagosnál legalább kétszer nagyobb valószínűséggel lesznek korai iskolaelhagyók, magyarul végzettség nélkül fejezik be a tanulmányaikat. A kulturális és mentalitásbéli különbségek jól láthatóan szétfeszítik a nyugati államok iskolarendszerét. Vegyük például Németország esetét: húsz éve az ötödik legjobb eredményt érték el a nemzetközi PIRLS-felmérésen. Mára viszont a 14. helyre csúsztak vissza. Ausztria, Svédország, de még a finnek sem tudnak mit kezdeni azzal, hogy adatokkal igazoltan óriási különbség van az európai és a migráns tanulók között az alapszintű természettudományos, matematikai és szövegértési képességek terén.

– Ezért szokták azt mondani, hogy befogadó, támogató légkört kell teremteni az iskolákban.

– Ausztriában azzal számolnak, hogy 2040-re az ország egyes régióiban minden második tanuló migránshátterű lesz, vagyis a század közepére a nem osztrák diákok alkotják a többséget. Innentől ez a történet már nem arról szól, hogyan integráljunk egy-két gyereket egy 20-30 fős osztályba.

– A jóléti társadalmak harmadik pillére a szociális rendszer. Ezen a területen egyelőre nem látszanak a repedések. Olyan erős gazdaságok, mint a német vagy a francia, meg tudnak birkózni a kihívással, nem?

– A bevándorlók szegénységi rátája mindenhol magasabb, mint a helyieké. Ez megterheli a költségvetéseket. A bajorok például többet fordítanak a migrációval összefüggő kiadásokra, mint az egészségügyre, a környezetvédelemre és a gazdaságfejlesztésre együttvéve. Németország 2022-ig 21 milliárd euróra taksálja a migránsokra fordított szociális kiadásokat, és további 5,2 milliárdra a regisztrálás, elhelyezés költségeit. Ez azt jelenti, hogy Németország naponta 17 milliárd forintot fordít a migránsokra a következő négy évben. Naponta! Minden ország eldöntheti, hogy ezt az összeget az illegális bevándorlók lakhatására és eltartására akarja fordítani, vagy inkább segít a családoknak abban, hogy ha akarnak, több gyereket vállalhassanak. A magyar kormány ez utóbbit választotta.