Javulna az ellátás, ha kevesebb lenne a kórház

A kórházak egy része az optimálisnál sokkal több beteget kénytelen ellátni, miközben nem kapja meg a pénzt az elvégzett munka után. Ez az egész országban probléma. A Magyar Kórházszövetség újonnan megválasztott elnöke szerint emellett — főként Budapesten — a munkaerőhiányt szenvedik meg a leginkább az intézmények. Ficzere Andreának meggyőződése, hogy ha koncentrálnák az erőforrásokat és kevesebb lenne az aktív kórház, enyhülhetne a pénz- és a munkaerőhiány, továbbá a betegek is nagyobb biztonságban lennének.

Bérmunkaerőre főként a fővárosban van szükség Fotó: Teknős Miklós

Alapjaiban kell átalakítani az egészségügyi intézmények, azon belül is a kórházak finanszírozását – véli a Magyar Kórházszövetség új elnöke. Ficzere Andrea, akit a kórházigazgatók szakmai szervezete tegnapi tisztújító közgyűlésén választott meg, azt mondja: az lenne a legjobb, ha az egészségbiztosító nem intézményt, hanem beteget, illetve betegséget finanszírozna.

Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy bizonyos intézmények túlterheltek, ám egy meghatározott számú beteg után már nem vagy csak részben kapják meg az ellátásért járó, a valós költségeket egyébként sem mindig fedező finanszírozást.

Bérmunkaerőre főként a fővárosban van szükség
Fotó: Teknős Miklós

Ez ugyanúgy növeli az eladósodottságukat, mint az a másik, főként a fővárosi kórházakat sújtó tendencia, hogy a munkaerőhiány miatt nagyon sok helyen már csak bérnővérekkel, -műtősnőkkel és -orvosokkal tudják biztosítani a folyamatos betegellátást.

Ficzere Andrea szerint ez a két tényező is azt mutatja, hogy az Állami Számvevőszéknek sokkal árnyaltabban kellene néznie a kórházak működését, ugyanakkor – mint fogalmazott – azt sem szabad letagadni, hogy vannak olyan intézmények, amelyekben „bizonyos okok miatt a folyamatok egy része nem kellően szabályozott”.

Rámutatott azonban, hogy a kórházak többségében nem egyedi hibákról, szabálytalanságokról van szó, hanem rendszerszintű problémákról, amelyeket rendszerszinten kell kezelni.

Az elnök megerősítette, hogy miként évekkel ezelőtt maguk is kimondták, most is úgy gondolják: egy Magyarország méretű országban nincs szükség ennyi aktív ellátást nyújtó kórházra.

A világon mindenhol megfigyelhető, hogy a prevenció és az utógondozás irányába erősítik az egészségügyi ellátórendszert, hiszen mindig az aktív kórházi ellátás a legdrágább, pláne ha indokolatlanul fekszik bent a beteg.

Készülnünk kell a jövőre, arra, hogy a jövő kórházában csak a súlyos, komplikált betegségeket és a politraumatizált eseteket fogják majd ellátni, az összes többit kis kórházakban vagy a szakrendelőkben és az alapellátásban – állítja.

– A nagy szakmákat központosítani kell, a kórházak egy részét meg kell hagyni aktív ellátást nyújtó intézménynek, egy másik részét rehabilitációs, krónikus, illetve hospice-ellátóhellyé szükséges alakítani. Ezáltal nem szűnnének meg munkahelyek, a betegek pedig valóban biztonságban lennének.

Ficzere Andrea arról is beszélt, hogy nem szabad halogatni azoknak az eszközöknek vagy például leletezőszoftvereknek a beszerzését, amelyekkel bizonyos szakmákban (például patológia, radiológia) enyhíthető a szakember­hiány.

– Nem kell attól tartani – mondta –, hogy a mesterséges intelligencia kiváltja az embert. Folyamatosan változnak a betegek igényei, ráadásul egyre kevesebb az ellátó, miközben a lakosság elöregedésével egyre több a beteg.

A mesterséges intelligencia, az okoseszközök, a központilag irányított folyamatok mind-mind megkönnyítik az életünket és meggyorsítják a betegellátást, ezért nem szabad várni ezeknek a beszerzésével és adaptálásával – húzta alá.

Reformhullám

Az egészségügyi kormányzat a múlt héten zárta le Magyarország népegészségügyi programját, készül a teljes finanszírozási rendszer átalakítására és számos egyéb változást is tervez – közölte az emberi erőforrások minisztere a Magyar Kórházszövetség egri kongresszusán. Kásler Miklós úgy fogalmazott: a változások érdeksérelmekkel járnak majd, de „ezt a változást végigvisszük”. Kérte, legyenek ebben a kormány partnerei a kórházigazgatók, tegyenek a kollégáikért és a betegekért, végső soron az egész nemzetért. A cél – mint mondta –, hogy egy új egészségkultúra alakuljon ki.