Ismét szakértő vallott a gyilkos ellen

A magát Szálasi Ferenc szellemi örökösének tartó id. Győrkös István hiába hangoztatta, hogy baráti tűz okozta a otthonában házkutatásra érkező rendőrök egyikének halálát. A szakvélemény másodszor cáfolta meg állításait.

Idősebb Győrkös hiába beszélt koholt bizonyítékokról Fotó: Havran Zoltán

Első fokon lezárulhat a Szombathelyi Törvényszéken a bőnyi rendőrgyilkosság ügyében indult büntetőper. Ma elhangoznak a perbeszédek, pénteken pedig várhatóan határozathozatal következhet.

A 2016. október 26-án bőnyi házába érkező nyomozó lelövésével vádolt, a magát Szálasi Ferenc nyilas, háborús bűnös miniszterelnök szellemi örökösének tartó id. Győrkös István a per során minden lehetőséget megragadott vélt igazának bizonyítására.

Idősebb Győrkös hiába beszélt koholt bizonyítékokról
Fotó: Havran Zoltán

Az idős hungarista szerint úgynevezett baráti tűz végzett a hozzá házkutatásra érkező rendőrök egyikével, Pálvölgyi Péter őrnaggyal, és nem ő lőtte le az illegálisan tartott, csőre töltött, magyar gyártmányú, AMD típusú Kalasnyikov gépkarabélyával a főtisztet. A vádlott és a védelem legfőképpen az igazságügyi szakértők tudományos alapossággal kimunkált szakvéleményeit próbálták meg semmissé tenni, sikertelenül.

Pedig Győrkös a tavaly decemberi tárgyalási napon büntetőeljárást is kezdeményezett a vádhatóság által kirendelt igazságügyi fegyverszakértő ellen, mondván: a vád ellene kizárólag a fegyverszakértő alaptalan állításokat és „elfogult”, „koholt” bizonyítékokat tartalmazó szakvéleményére épül. A bíróság viszont elutasította az indítványát, ám elrendelte összevont fizikus-orvos-fegyverszakértői vélemény kidolgozását.

A keddi tárgyaláson a fegyverszakértő ismét megerősítette kollégája korábbi szakvéleményét, amely szerint a vádlott által használt gépkarabélyból származott a halálos lövés. Magyarázata szerint az ilyen típusú fegyverekből kilőtt, 7,62 milliméter kaliberű lövedék rövid távolságon még instabil, emiatt másfajta roncsolást okoz, mint a simán célba érkező lövedék.

Rámutatott arra, hogy a lövés pillanatában a vádlott és a sértett között egy méternél kevesebb, mindössze 30–80 centméternyi volt a távolság. Szavai szerint a rendőrök szolgálati pisztolyából származó kilenc milliméteres kaliberű lövedék ólommagvas, fém borítású, ezért nem fordult volna el és nem ilyen roncsolást okozott volna a koponyában, mint a Kalasnyikov. Kitért arra is, hogy onnan, ahol a rendőrök álltak, nem jöhetett a végzetes lövés.

Id. Győrkös István a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű félkatonai, szélsőjobboldali szervezet egyik alapítója, a rendőrök a szélsőségesek ellen indított razziasorozat részeként kerestek 2016-ban nála is illegális fegyvereket.