És Ferenc testvér itt hibázott: egy, a proxipolitizálása következtében velejéig megosztó személyiséget választott főpolgármester-jelöltnek. De persze ez nem véletlen: ő is velejéig megosztó személyiség, a magyar politikai élet legelutasítottabb figurája – okkal és joggal. Kálmán Olgát nem utálják annyian, mint őt, ez igaz – viszont ez még nagyon kevés ahhoz, hogy ha ő lesz Tarlós István fő kihívója, akkor a szigorúan vett balliberális törzsi tábor mellett az ingadozó szavazók is rá adják voksukat. E nélkül viszont nem nyerhet; Tarlós Istvánra nem csak a nemzeti tábor szavaz, az ő elismertsége – teljesen indokoltan – táborokon átívelő.
Másfelől, a magyar választók döntő többsége nem szeret komoly pozíciók esetében kísérletezni: a szakértelmet és a tapasztalatot várja el a miniszterektől, a képviselőktől, a polgármesterektől és a főpolgármestertől. Ezért nincs és nem lesz esélye Kálmánnak, de ezért nincs igazán esélye Puzsérnak sem – bár ő egészen más lapra tartozik, mint Kálmán Olga.
És itt ne jöjjön senki ellenvetésként Volodimir Zelenszkij humorista és színész ukrán elnökké választásával mint ellenpéldával. Ugyanis ne feledjük: Ukrajnában már szinte mindenkinek tele volt a hócipője a csak vért, könnyeket, nyomort, illetve brutális korrupciót hozó Porosenkóval. Jöjjön bárki, csak ne ő – mondták.
Nálunk viszont az ellenkezője az igaz: Tarlós István munkáját a budapestiek döntő többsége elismeri. Nem akarnak „bárkit” helyette, sőt, még „valakit” sem.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!