Új templomot kapott Derekegyház

Vasárnap szentelik föl az 1600 lakosú Csongrád megyei település, Derekegyház új római katolikus templomát, az ünnepi szentmisét Kiss-Rigó László megyés püspök celebrálja – tájékoztatta a Szeged-Csanádi Egyházmegye az MTI-t.

Forrás: MTI2019. 06. 15. 10:15
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Szentes és Orosháza között fekvő község a régészeti leletek tanúsága szerint már az Árpád-korban egyházas falu volt. A település a tatárjárás pusztítása után néhány évtizeddel újra benépesült, majd a 16. század második felében a török három alkalommal is feldúlta, ennek következtében teljesen megsemmisült. A pusztává vált területet Károlyi Sándor 1722-ben megvásárolta, majd Károlyi Antal az 1760-as években uradalmi központtá fejlesztette.

A Károlyi-család barokk-copf stílusban épült kastélyának melléképületében, az eredetileg nagykonyhának szánt teret alakították át ideiglenesen kápolnává. Derekegyház római katolikus híveinek, az új templom megépítéséig ez volt a temploma.

A Szentháromság-templom alapkövének szentelésére, az Árpád-kori kápolna lerombolását követő 777. évben, 2018-ban kerülhetett sor. A templom tervezője Váncza László, Ferenczy Kinga és Ránki Soma építészek voltak, az 160 millió forintos beruházás kivitelezését az Építészmester Zrt. végezte.

Az új templom a kastély előtti park ligetes kertjében, a falut átszelő országútról nyíló téren épült fel. A csarnokterű főhajó – a teljes szélességben illeszkedő, félköríves záródású apszisával – az ókeresztény templomok liturgikus tereinek alapelrendezését követi.

A főhajóhoz észak felől csatlakozó oldalhajóban helyezték el a keresztelőkutat, a templomtér kereszttengelyének végpontjában. A gyóntatófülke a harangtorony alatt, a kórusra felvezető lépcső mellett kapott helyet. A templomtér belső berendezését egyedi tervezésű, egységes formavilágú, erdeifenyőből készített liturgikus tárgyak és bútorok alkotják.

Az oldalhajó nyugati végébe kimozdított harangtorony a főhomlokzat síkjához illeszkedve karakteres sziluettet rajzol az aszimmetrikus tömegű templomnak. Az összefogott szerkezetű, nagyméretű nyílászárók, súlyponti helyeken világítják be a szakrális teret, kevés helyen megbontva ezzel a tömör falazatokat. A zsindellyel fedett, fehérre festett templom, külső jegyeiben a magyar szakrális építészet hagyományaiból merít, de a végső forma, az építészeti részletképzés már a 21. század első évtizedeinek jellegzetességeit mutatja.

A Szeged-Csanádi Egyházmegyében több templomot emeletek a közelmúltban, így Nagylakon, Békéssámsonban, Tarhoson és hamarosan befejeződik az építkezés Pusztaszeren is.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.