Orbán Viktor hatékonynak mondható, legalábbis abból a szempontból mindenképpen, hogy végül is a magyar kormány számára a valóban elfogadhatatlan Timmermansnak és Webernek a sikerét sikerült megakadályozni. És ahhoz képest, hogy ’nemzetközi elszigeteltségről’ beszéltek Orbán kritikusai – ez egy viszonylag jó eredmény. Az megint más kérdés majd, hogy vajon sikerül-e a most jelölt Ursula von der Leyennel jól együttműködnie, hiszen ő Merkel egyik szövetségesének számított az elmúlt hosszú években – vélekedett a Méltányosság politikaelemző Központ kutatója.
A műsorban terítékre került Újhelyi István legújabb megnyilvánulása, ami kapcsán vita kerekedett a politikai közbeszéd általános eldurvulásáról.
– Én egy rendes csapatjátékos vagyok és rendes futballista, nálam nagyobb híve a kompetíciónak nincsen. De én azt mondom, hogy ezt normálisan is lehet csinálni: tehát normálisan beszélni egymással, és egymásról. Ez nem történik meg. Szerintem ez a legroncsolóbb dolog – nyilatkozta Kukorelly Endre.
– Újhelyi megnyilatkozása szerintem inkább megmosolyogtató. Nem véletlenül van neki ez a beceneve, hogy ’Újhülye’, amit bizonyos műsorokban gyakrabban szoktunk használni. Van egy olyan mondás, hogy az ember pontosan annyit ér, amennyit az általa tudatosan kihagyott zitzerek száma. Újhelyi Istvánnak ez a nyilatkozata azért vicces, mert egyrészt a nyelvezet, amit használ eleve az, másrészt pedig tárgyi tévedések is vannak benne, nagyon erős csúsztatások – szögezte le Jeszenszky Zsolt.
– A legnagyobb kérdés, miért kifogásoljuk, hogy kamarilla politika van? Háttéralkuk döntenek bizonyos fontos kérdésekben. Évszázadok óta, amióta politikai harc zajlik, vagy évezredek óta, amióta a római birodalmat vagy a görögöket ide számítjuk mindig is háttéralkuk döntöttek erről. A probléma a következő: hogy a politika az átlagember számára egy alapvetően unalmas műfaj. Az emberek 50-60 százalékát nem rázzák meg a politikai események. Sokkal inkább bulvárt olvasnak, vagy olyan tévéműsorokat néznek, amitől én speciel hányok. Amikor a politikában ilyen trágárságok hangzanak el, amikor ilyen bárdolatlanságok, azok néha a sava-borsát képezik a politikának, felrázzák azt az álló vizet, amit a mindennapi politika, a PC jelent – fejtette ki Pesty László dokumentumfilmes.
