Gazdaságélénkítés a kormány válasza

A szuverenitás, a függetlenség és a szabadság állt Orbán Viktor kormányfő tusványosi beszédének középpontjában. Az előadás egyszerre szólt a politika gyakorlati kérdéseiről és filozófiai mélységeiről — vélik a lapunknak nyilatkozó elemzők. Kiemelték azt is, hogy a miniszterelnök beszédében komoly hangsúlyt kapott az illiberális állam gondolata is.

– Orbán Viktor láthatóan a fiatalkori önmagával viaskodott az eddigi legfilozofikusabb beszédében, amikor a liberalizmushoz való viszonyát és az illiberalizmust próbálta újradefiniálni. Továbbra sem tartom elfogadhatónak, amit az utóbbi fogalommal kifejtett, a felvázoltakból egy befelé forduló populista rendszer rajzolódik ki – jelentette ki lapunknak Horn Gábor, a Republikon Intézet igazgatója. Az elemző úgy vélte, hogy Orbán Viktor egy lehetséges gazdasági válságra próbálja felkészíteni a szavazótáborát; ahogy az utóbbi időben többször, most is belengette egy komolyabb recesszió lehetőségét, és ezúttal két kiigazításról is beszélt.

A schengeni zóna belügyminisztereiből álló tanács létrehozásának ötletével kapcsolatban Horn Gábor azt hangsúlyozta, hogy szerinte a migráció nem rendőrségi, hanem emberiességi probléma. – A kormányfőnek a liberalizmussal kapcsolatban felhozott bírálatairól pedig azt gondolom, hogy nem állják meg a helyüket. Ez a szellemi irányzat a mai formájában sem közösség- és vallásellenes. Fontos eleme a liberalizmusnak egymás megbecsülése, a sokféleség tudomásulvétele. Nem gondolom borzalmas dolognak például a női egyenjogúság mellett való kiállást, ahogyan azt sem, ha valaki szeretné megváltoztatni a biológiai nemét – fejtette ki Horn Gábor.

Horn Gábor

Az igazgató arra is kitért: bár a beszédet higgadtabbnak tartja annál, mint amit Orbán Viktortól megszokott, ám szerinte a miniszterelnök indokolatlanul rajzolt fel ellenségképeket – például a magyar jogállamiságot bíráló brüsszeli politikusok személyé­ben – egyebek mellett a folyamatosan kézben tartott kard hasonlatával. – Ha már az építkezés is szerepelt a hasonlatban, úgy gondolom, a stadio­nok mellett sok más hasznos létesítményt is fel lehetne húzni azzal a kőműveskanállal – húzta alá Horn Gábor. Megjegyezte: nem gondolja, hogy a miniszterelnököt a meggazdagodás vágya vagy egy maffiaállam létrehozása hajtja, a tusványosi beszédből egy koherens világkép és vízió körvonalazódik, amelynek személy szerint egy elemével sem ért egyet.

A szuverenitás, a függetlenség és a szabadság állt Orbán Viktor kormányfő tusványosi beszédjének középpontjában. A miniszterelnök elsősorban a magyarokhoz szólt a Kárpát-medencében, de üzent Brüsszelnek is – jelentette ki lapunknak Kiszelly Zoltán. A politológus szerint a kormányfő arra világított rá, hogy miként lehet biztosítani a külső fenyegetéssel szemben az elmúlt nyolc-kilenc évben, a magyar emberek támogatásával megkezdett fejlődést. – A magyaroknak azt üzente, hogy folytatódhat a növekedés, a gyarapodás, míg Brüsszelben azt igyekezett tudatosítani, hogy Magyarország megvédi a szabadságát, a függetlenségét, ami a fejlődés fenntartásához kell – hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.

Kiszelly Zoltán

A politológus kifejtette azt is, a miniszterelnök öt éve vetette fel az illiberális állam gondolatát, most pedig ezzel kapcsolatban elmondta: ez demokrácia, piacgazdaság, de nem szélsőséges liberalizmus. – Orbán Viktor inkább mélyenszántó gondolatokat fogalmazott meg, és nem tért ki az őszi önkormányzati választásokra, amelyről várhatóan majd a kötcsei beszédében lesz szó – mutatott rá. Hozzátette: a miniszterelnök a nyugat-európai országokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a gazdaságuk nem úgy fejlődik, nem olyan a növekedés, amilyen kívánatos lenne. Erre fel kell készülni, a külső rossz hatásokat minimalizálni kell, a piac változására pedig szükséges reagálni.

– Orbán Viktor rámutatott arra is, hogy az európai színtéren Brüsszellel szemben vannak szövetségeseink, így a visegrádi országok, Olaszország és akár Ausztria, ahol a választások után visszatérhetnek a szuverenista vonalhoz. Vagyis jól állunk, mert sikerült megakadályozni Timmermans és Weber hatalomba kerülését, de Orbán Viktor szerint a következő egy év harcai még így is Brüsszelben lesznek, részben a ­Európai Bizottságon belül. Emellett fontos lesz a következő két hétéves európai ­uniós költségvetés megalkotása is – fogalmazott a politológus.