Két kerékkel a limfóma világnapján

Ma van a limfóma világnapja, a Magyar Rákellenes Liga ismét kerékpáros felvonulással hívja fel a figyelmet a hazánkban ötödik leggyakoribb daganatos betegségre. Magyarországon évente több mint kétezer embert diagnosztizálnak a sokféle altípussal rendelkező limfómával.

A limfóma az emlő-, tüdő-, emésztőszervi, prosztata- és petefészekrák után az ötödik leggyakoribb daganatos megbetegedés Magyarországon. A nyirokrendszer sejtjeit érintő rosszindulatú daganatos elváltozásnak több mint nyolcvan féle altípusa létezik.

Az úgynevezett Hodgkin-kór a limfómák egyik fő típusa. Ez a fiatalabbakat, 15-34 év köztieket érintő ritka megbetegedés, de néha 55 év felett is jelentkezhet.

Egy másik típus, az úgynevezett non-Hodgkin-kór túlnyomórészt az idősebb, 65 év feletti korosztálynál, és azon belül is leginkább a férfiaknál fordul elő. Az Országos Onkológiai Intézet által működtetett Nemzeti Rákregiszter évenkénti adatai alapján ez utóbbi jóval gyakoribb, az évente regisztrált új limfómás megbetegedések mintegy 80‑86 százalékát teszi ki.

A két altípus lefolyási folyamata eltérő, ahogy kezelési módszere is. A Hodgkin-kórban szenvedők gyógyulási aránya közel 80‑90 százalékos. A Non-Hodgkin limfómások esetében – részben a sokféle altípus miatt – a kór előrehaladottsága határozza meg a megbetegedés súlyosságát, és a gyógyulási esélyeket.

Nem örökletes betegségről van szó, kialakulásának okai egyelőre még nem ismertek. Vannak azonban bizonyos kockázati tényezők, amelyek felelősek lehetnek a kialakulásáért, például bizonyos vírusfertőzések (elsősorban a HIV), az immunrendszer megbetegedései, gyengesége és egyes gyógyszerek.

Nem könnyű észrevenni a limfóma jelenlétét, ugyanis nincsenek jellegzetes tünetei. A jelentkező tünetek – például erős éjszakai izzadás, hirtelen fogyás, fáradékonyság, bőrkiütés, viszketés – könnyen összetéveszthetők más, kevésbé súlyos betegség tüneteivel. A legfontosabb a nyirokcsomók fájdalmatlan megduzzadása és növekedése, azonban ez is csupán a megbetegedések 70 százalékában figyelhető meg. Sokszor a betegség kezdetben tünetmentes, ezért rejtve marad, felfedezése a véletlennek köszönhető, például egy vérvizsgálat vagy mellkasi röntgen mutat ki valami kórosat.

A limfóma az emberek által egyik legkevésbé ismert tumoros megbetegedés, azonban világszerte, ahogy hazánkban is, növekszik az előfordulási aránya. Ezért fontos felhívni rá a figyelmet, és amiatt, mert a korai felismerés mellett akár teljes gyógyulás is elérhető. A rosszindulatú megbetegedések között ez az egyik legsikeresebben gyógyítható, manapság már az öt éves túlélési arány 80‑90 százalék.

A kis dolgok építik a bizalmat – ez a limfóma világnap jelmondata idén is. A megbetegedésben szenvedők félelmet éreznek gyógyulási és túlélési esélyeiket illetően, a kezelés szervezetre gyakorolt hatása, majd a betegség kiújulásának kockázata miatt. A kutatások szerint a betegek nagyobb össztársadalmi támogatást igényelnek az orvosi kezelések során kapottaknál.

Ezért szervezett ma kerékpáros felvonulást a Magyar Rákellenes Liga, amellyel nemcsak a betegségre hívja fel a figyelmet – a résztvevők kifejezhették szolidaritásukat a limfómában szenvedőkkel. A felvonulás fővédnöke Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa.