Szuverenitáskutatási programot indít az Alapjogokért Központ

Szánthó Miklós hangsúlyozta: Magyarországon a nyugat-európai államokhoz képest uralkodó belpolitikai stabilitás megengedi nekünk azt a luxust, hogy nemzetközi-globális kérdésekkel is foglalkozzunk.

Kié a hatalom? – Szuverenitásharcok tegnap, ma és holnapután címmel tucatnyi szakember bevonásával kutatást indít az Alapjogokért Központ – jelentette be csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Szánthó Miklós igazgató.

Hangsúlyozta: Magyarországon a nyugat-európai államokhoz képest uralkodó belpolitikai stabilitás megengedi nekünk azt a luxust, hogy nemzetközi-globális kérdésekkel is foglalkozzunk, ezeken belül is olyan témákkal, amelyek hosszú távon és mélyen határozzák meg egész Európa, azon belül pedig Magyarország sorsát.

A következő időszak kulcskérdése az lesz, kinél van a főhatalom, kinek lesz meg az az ereje, befolyása, hogy meghatározza az alapvető társadalomszervezési elveket, ez pedig az államiság, a szuverenitás témájához vezet el – mondta.

Az igazgató az egyik fő kutatási témaként a politikai-jogi- intézményi-ideológiai behatást említette, ide sorolva, hogy a nemzetközi szervezetek „megpróbálják kiszervezni a döntéshozatalt állami kézből”. Univerzális elvekre hivatkozva, korábbi szerződések széles értelmezésével vonnának el jogköröket – jelentette ki.

Az elmúlt időszakban folyamatosan a jogállamiság és az uniós értékek ügyét hallhattuk mint olyan hivatkozási alapot, amelyet lábjegyzetelve az unió beavatkozhat a tagállamok jogalkotásába – fogalmazott. Olyan hatáskörökbe, amelyek eredetileg, a szerződések szerint tagállami hatáskörnek minősülnek – emelte ki, hozzátéve, hogy az új hívószó az unió pénzügyi érdeke.

Szánthó Miklós második súlypontnak a nemzetközi szervezetek, gazdasági mechanizmusok állami szuverenitásra gyakorolt hatását nevezte. Ezek – folytatta – egyre gyakrabban próbálnak úgy befolyást gyakorolni nemzeti kormányokra, hogy ideológiai feltételekhez kötik például források, támogatások megadását.

Hangsúlyozta: Magyarország nem szuverenitást, hanem abból fakadó egyes hatásköröket adott át az Európai Uniónak. Bár az ország érdekét szolgálja az uniós tagság, „hozzá kell tenni, hogy ez Európai Unió nem egy önmagában vett cél, hanem eszköz ahhoz, hogy újra naggyá tegyük Magyarországot” – fogalmazott.

A Brexit példája plasztikusan mutatja, hogy ezeket a szuverenitásból átruházott hatásköröket egy állam vissza is veheti – jelezte.

A kutatás harmadik fő témájaként az igazgató az információtechnológiai cégek „digitális szuverenitását” említette. Ez az állami szuverenitással már-már vetekedő hatalom kialakulását teszi lehetővé a vállalatoknál összpontosuló és feldolgozott adatmennyiség alapján. Ha lesznek olyan cégek, amelyek többet tudnak a polgárokról, mint az állam, az felveti, hogy valójában kié is a főhatalom – – mondta Szánthó Miklós.

Hangsúlyozta: a demokratikus politikai rendszer minden koncepciója egyetért abban, hogy a legitim hatalomgyakorlás alapja a választáson alapuló népszuverenitás, ezt viszont nagyon távol áll attól hogy például egy technológiai óriás szabályait hallgatólagosan elfogadva igénybe vesszük valamelyik szolgáltatását.

Molnár Balázs projektvezető elmondta, hogy munkájuknak három fő elve lesz. Az, hogy aktuális nemzetközi törésvonalakat vizsgálnak; hogy 2010 óta a magyar kormányzati politika vezérfonala a szuverenitás; hogy fel akarják tárni, milyen veszélyeket jelent a technológiai cégek terjeszkedése a szuverenitásra és miként lehet reagálni erre.