A katolikusok az összes szentről és minden elhunytról megemlékeznek

Mindenszentek napja kötelező ünnep, az egyház előírása szerint ilyenkor a híveknek kötelező szentmisén részt venniük.

Forrás: MTI2019. 11. 01. 7:04
Fotó: Komka Péter Forrás: MTI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mindenszentek napján, november 1-jén ünneplik a katolikusok az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, november 2-án, halottak napján pedig megemlékeznek minden elhunytról, különösen a tisztítótűzben szenvedő lelkekről – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata szerdán az MTI-vel.

Mindenszentek napja kötelező ünnep, az egyház előírása szerint ilyenkor a híveknek kötelező szentmisén részt venniük – írták.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mindenszentek ünnepén, péntek délután ötkor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét, halottak napján reggel pedig a bazilika altemplomában celebrál misét az elhunyt főpásztorokért – közölte Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense az MTI-vel.

A keleti egyház már 380-ban megtartotta mindenszentek ünnepét, minden vértanúról megemlékezve. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont 609-ben Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel – olvasható az MKPK közleményében.

III. Gergely pápa (731-741) bővítette az ünneplendők körét: a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek emléknapjává tette mindenszentek ünnepét.

November 1-jére IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került az ünnep – ismertették.

November 2-án, halottak napján a katolikus egyház ünnepélyesen megemlékezik minden elhunytról, különösképpen a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről. Az egyház a „testi feltámadás és az örök élet hitével és az ebből fakadó reménnyel éli meg a halottak tiszteletének ősi cselekedetét, melynek minden nép a maga hagyományai szerint tesz eleget”. Az egyház kezdettől imádkozik az elhunytakért – írták.

Felidézték: (Szent) Odilo clunyi apát kezdeményezte, hogy mindenszentek ünnepét követően az összes elhunyt emberről is megemlékezzenek. A halottak napját először 998-ban tartották meg, majd a 11. században a clunyi bencés szerzetesek hatására széles körben elterjedt az ünnep.

Az egyház az ünnepen bizalommal kér kegyelmet Istentől az elhunytaknak – tették hozzá.

Elhunyt szeretteinkre emlékezünk a hét végén

Országszerte sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját mindenszentek és halottak napja alkalmából a hét végén. A Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) által fenntartott temetőkben hosszabb nyitvatartással, reggel 7-től 20 óráig, a temetői irodákban pedig ügyelettel várják az emlékezőket. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a nagyobb budapesti temetők felé rendkívüli járatokat indított.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.