A föderalista és a szuverenista ellentét sok más törésvonalat is felerősített, így a multikulturalizmus és a keresztény nemzeti kultúra közötti ellentétet is – folytatta Fricz Tamás. Olyan kiéleződött konfliktusok jelentek meg, amelyekben a régi megoldási technikák nem működnek, mert homlokegyenest eltérő működési koncepciók állnak szemben egymással – fogalmazott.
A politológus szerint a jelenlegi helyzetből négyféle kiút lehetséges. Az első opció az, hogy többségbe kerül a közép-európai államok ellenállásának letörését célzó nézet. Ez leginkább akkor valósulhat meg, ha az Európai Néppárt csatlakozik a globalista-föderalista politikai családokhoz – emelte ki. Hozzátette: ha ez a nézet lesz többségben az Európai Unióban, akkor egyre több szankciót alkalmazhatnak a velük szemben álló „két legrenitensebb” országgal, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy meddig érdemes fenntartani az uniós tagságot – mondta.
Második verziónak Fricz Tamás azt nevezte, hogy megmarad a jelenlegi „húzd meg-ereszd meg állapot”, vagyis sem a föderalisták, sem a szuverenisták irányába nem dől el a helyzet. Ebben az esetben még sokáig el lehet lavírozni a politológus szerint, ám ez a forgatókönyv veszélyezteti az EU hatékonyságát.
Harmadik opciónak a szuverenista elv megerősödését tartja Fricz Tamás. Szerinte ilyen lehetne a V4-ek és a velük szövetséges országok megerősödése, amelyek bizonyos kérdésekben – például bevándorlás, jogállamiság, globalizáció – önálló döntéseket akarnak hozni akár az uniós többség ellenére is, vagyis egy folyamatosan blokkoló kisebbséget alkotnának. Ez egy laza államszövetség felé lökhetné az uniót, visszahozva a közös piac időszakát, de még az akkorihoz képest is kevesebb kötőerővel a tagállamok között. A politológus ezt tartaná a legoptimálisabb iránynak.
Negyedik lehetőségnek egy, általa katasztrófaopciónak nevezett lehetőséget vázolt fel: ez akkor következne be, ha tartósan eltérő politikát követnének a tagállamok, ezáltal külön szövetségekbe tömörülnének. Ez akár korábbi szövetségek újraéledését is jelenthetné, és példaként említette az 1952-ben létrehozott Északi Szövetséget, vagy a Benelux államokat. Ez a struktúra az Európai Unió lassú feloldódását jelentené – értékelte.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!