Az állam feladatába avatkoznak a Facebookhoz hasonló cégek

A nyilvánosság keretei robbanásszerűen kitágultak az internet világában, és alapvető dilemma, hogy a szólásszabadság és a közéleti vita korlátozása, szabályozása napjainkban már nemcsak az államhatalomhoz kötött.

– A nyilvánosság keretei robbanásszerűen kitágultak az internet világában, és alapvető dilemma, hogy a szólásszabadság és a közéleti vita korlátozása, szabályozása napjainkban már nemcsak az államhatalomhoz kötött – ahogy korábban évszázadokon keresztül történt –, hanem profitalapon működő magánszereplők vindikálják maguknak a jogot arra, hogy az online tartalmak szerkesztésével, szabályozásával, valamint a felhasználó szankcionálásával korlátozzák a szólásszabadságot – jelentette ki Péterfalvi Attila Koltay Andrásnak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának Az új média és a szólásszabadság című kötete tegnapi bemutatóján.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arra is felhívta a figyelmet: kérdéses, hogy a jogon kívüli térben működő, úgynevezett pszeudo jogrendszer mennyire alkalmas a nyilvánosság demokratikus módon történő szabályozására, korlátozására, a közösségellenes megnyilvánulások szankcionálására, valamint a szólásszabadság tiszteletben tartására. Szavai szerint a Facebookhoz és a Twitterhez hasonló szolgáltatók nyilvánosságformáló szerepe adatvédelmi aggályokat is felvet.

Varga Zs. András egyetemi tanár, alkotmánybíró a rendezvényen arról értekezett, hogy soha nem lehetett abszolút igazságról és valóságról beszélni a tudományban és még kevésbé a vélemények terén, ám ez a probléma szintet lépett a globális online közösségek létrejöttével. – A globális közösségi médiában egymásra találnak azok a csoportok, akik hasonlóan gondolkodnak a világról, s ezen a buborékon belül minden hírt, vagy akár álhírt adekvátnak tekintenek, hiszen a felhasználók meggyőződésével ellentétes híradások el sem jutnak hozzájuk – fogalmazott.

Ződi Zsolt, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa a probléma összetettségére hívta fel a figyelmet. Szavai szerint a jellemzően nagyvállalatnak számító szolgáltatókra méretezett – egyelőre csak potenciális – jogi intézkedések a kisebb cégek esetében akár a versenyképességet is veszélyeztethetnék. Megjegyezte: a Facebookhoz hasonló platformokat, valamint a Google mintájára működő keresőmotorokat is nehéz azonos szabályozás alá vonni.