A Jobbik hétvégi kongresszusa új vezetést választ, ám kétséges, hogy személyi változtatásokkal meg lehet állítani a párt szimpatizánsi körének folyamatos szűkülését – derül ki a Nézőpont Intézet elmúlt évek választásai adataiból készített összeállításából. 2014-ben még a magát nemzeti radikális pártként meghatározó alakulat volt a legnagyobb ellenzéki párt, s az országgyűlési választáson több mint egymillióan szavaztak a listájukra (20,7 százalék).
2018-ig nem történt érdemi előrelépés a Jobbik támogatottságában, az akkor megkezdett balliberális fordulat miatt azonban az országgyűlési választást követően megkezdődött a párt mélyrepülése. A tavalyi EP-voksoláson mindösszesen 6,34 százalékot szereztek listán az 5 évvel korábbi 14,67 százalékos eredményükkel szemben.
A Jobbik válságát jelzi, hogy ez rövid időn belül is nagy visszaesés, hiszen 2018 áprilisában a legerősebb, tavaly májusra pedig a legkisebb, önállóan képviselőt delegáló ellenzéki erővé váltak. A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási adatai alapján látható, hogy 2014 óta minden évben csökkent mind a teljes népességre, mind a legvalószínűbb választási eredményre vonatkozó támogatottsága a pártnak.
A Jobbik legnépszerűbb évének 2015 nevezhető, ekkor a teljes népességen belül a választásra jogosult felnőtt lakosság 14,8 százaléka szimpatizált velük, míg az aktív szavazók 25 százalékának volt elsődleges pártpreferenciájaként a Jobbik megjelölve. A tavalyi évben ennek kevesebb, mint fele, a magyar felnőtt lakosság 7,2 százaléka támogatta átlagosan a Jobbikot, míg az aktív, választási jogosultsággal élők körében 10,4 százalékon állt a párt 2019-ben. A csökkenő tendencia szinte folyamatos volt.
