A gyógyszertárak többségének stabil, hosszú távú működése biztosítottnak látszik, ugyanakkor aggasztó a vidéki kis forgalmú gyógyszertárak helyzete a bérezés problémái és a növekvő szakemberhiány miatt – jelentette ki Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke egy tegnapi sajtóbeszélgetésen.
A kamara úgy jutott erre a következtetésre, hogy idén is elvégezte a lakossági gyógyszerellátás gazdasági adatainak elemzését, a statisztikai hivatal és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisainak segítségével. Hankó Zoltán hangsúlyozta, a veszteséges patikák száma 2018-ban tovább csökkent, a jövedelmezőségi különbségek viszont a forgalom alapján erőteljesen növekednek. A havonta 12 millió forint alatti forgalmú gyógyszertárakat működtető 324 vállalatból 58, az ennél valamivel nagyobb forgalmú, havi 12-18 millió forint bevételű 302 vállalkozásból pedig 31 veszteséges. Ezek háromnegyede vidéki, kis forgalmú vállalkozás – hívta fel a figyelmet az elnök.
Hankó Zoltán arra is kitért, hogy a látszólag stabil gazdálkodási adatok ellenére egyre nagyobb lemaradás tapasztalható a személyi javadalmazásban. Az ágazatban az egy főre jutó 2018-as bruttó átlagbér havi 272 ezer forint volt, ez alatta marad mind a nemzetgazdasági (330 ezer forint), mind a humánegészségügyi szféra (331 ezer forint) értékeinek – fejtette ki. A 2018-as nemzetgazdasági átlagnak megfelelő bérviszonyok csak a nagyobb, havi ötvenmillió forint forgalmat meghaladó gyógyszertáraknál realizálódnak.
Fotó: Havran Zoltán
Sohajda Attila, a gyógyszerészi kamara gazdasági munkabizottságának elnöke szerint ahhoz, hogy az ágazati bérviszonyok is igazodjanak a humán-egészségügyi szféra értékeihez, központi intézkedésekre van szükség, így javaslatokat juttattak el az egészségügyért felelős államtitkársághoz.
– Nagyjából 10-12 milliárd forint plusztámogatásra lenne szükség, amelyet célzottan a kis forgalmú, vidéki gyógyszertári vállalkozásoknak kellene juttatni – összegezte Hankó Zoltán, aki az utánpótlásról szólva elmondta, évente 450-460 gyógyszerészhallgatót vesznek fel, ám a lemorzsolódás itt is 20 százalék körül van. A kivándorlás 2014 óta csökken, a legfrissebb adatok szerint évente harmincan kérnek külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást.
