Az ellenzékből hiányzik a határon túliakkal való szolidaritás

A hétfői napirend előtti felszólalások ismét parázs vitát hoztak. Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője számon kérte a kormányt, hogy a hazánkban levő több tízmillió védőfelszerelésből miért küldtünk más országoknak és a határon túli magyaroknak is több tízezer darabot. Amikor a képviselő elkezdte felsorolni, hogy mely nagy számarányú határon túli magyarsággal rendelkező város mennyi védőfelszerelést kapott, a kormánypárti képviselők tapssal fejezték ki tetszésüket, ezzel belefojtva a szót a Párbeszéd képviselőjébe.

Budapest, 2020. április 20. Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetõje napirend elõtt szólal fel az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. április 20-án. Mögötte Tordai Bence, a Párbeszéd képviselõje (j). MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

Keresztes László Lóránt (LMP) megköszönte a munkáját mindenkinek, aki részt vesz a védekezésben. A kormányhoz szólva kiemelte, hogy több miniszternek kellene számot adnia a kabinet intézkedéseiről. Példaként említve Kásler Miklóst, az Emberi Erőforrások Miniszterét, aki az érettségiket a járvány tetőzéséhez közeli időpontra időzítette. Keresztes kifogásolta, hogy az önkormányzatoknak még mindig nem jut védőfelszerelés a központi tartalékból.

Hollik István (KDNP) arra emlékeztetett, hogy a védőfelszerelések Magyarországra érkezése nem természetes manapság, mint mondta, Nagy-Britanniában például hamarosan kifogyhatnak a nélkülözhetetlen eszközökből. Ami a védekezés állítólagos hiányosságait illeti, Hollik kiemelte, hogy a Klubrádióban nyilatkozott magyarországi WHO-vezető, Ledia Lazeri, aki szerint elég teszt készül itthon és a védőintézkedések megfelelőek. – Az ellenzéki képviselőket arra szeretné, kérni, ha már nem segítenek, legalább vádaskodásokkal ne akadályozzák a védekezést – mondta Hollik.

Kósa Lajos (Fidesz) arra emlékeztette Arató Gergelyt, a kormány nem tud jósolni, így legfeljebb becslései lehetnek arról, hogy mikor tetőzhet a járvány. – Nálunk nincs kormányzati jósda, mint önöknél volt – emlékeztetett Kósa arra, amikor kiderült: Szilvásy Péter, a Gyurcsány-kormány miniszterének öccse úgynevezett kormányzati tanácsadó jósdát működtetett 2007-ben. Kósa Lajos megköszönte Szijjártó Péter tárcavezető erőfeszítéseit, mint mondta, a válság során először a szolidaritás tűnt el, amikor a szövetségeseink az orrunk elől vásárolják fel a védőfelszereléseket, így a miniszternek nincs könnyű dolga azok beszerzésekor.

Lukács László György (Jobbik) örömét fejezte ki, hogy ülésezhet az Országgyűlés, egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek szerint nem volt szükség a rendeleti kormányzás bevezetésére. A képviselő szerint a maszkokat szét kellene osztani, nem pedig raktárakban tárolni, a védőfelszerelésekből pedig a szociális és rendvédelmi dolgozóknak is kellene juttatni. Lukács szerint a több százezer tesztből sem használunk eleget.

Tóth Bertalan (MSZP) szerint dicséretes, hogy Magyarország lecsap a szállítmányokra, de ő is azt a problémát vetette fel, hogy a védőfelszerelések miért a raktárakban pihennek. – Miért nem lehet minden állampolgárnak eljuttatni egy maszkot? – tette fel a kérdést. Az MSZP-s politikus azt javasolta, hogy állítsanak össze legalább az időseknek egy védelmi csomagot és azt juttassák el hozzájuk. Emellett pedig tömeges tesztelést követelt.

Botrányt okozott Szabó Tímea

Szabó Tímea (Párbeszéd) a tőle megszokottnál is penetránsabb hangnemben napirend előtt arról beszélt: Orbán Viktort a járványt arra használja, hogy még többet lopjon, miközben világviszonylatban Magyarországon halnak meg a legtöbben. Szerinte erre csak egy magyarázat van: a miniszterelnöknek az elmúlt tíz évben nem az ország, a hanem a lopás volt a legfontosabb. Szabó „hentesnek” nevezte Kásler Miklóst, aki szerinte azért rúgott ki kórházi vezetőket, mert nem voltak hajlandók részt venni a „mészárlásban”. Eljön az idő, amikor súlyosan megfizetnek a lopásért és az eszemet szervilizmusért – jelentette ki Szabó, aki bírálta a kormányt azért is, hogy a határon túli magyaroknak is juttattak védőeszközöket.

Felszólalása után a házelnök figyelmeztette Szabót a „kocsmai hangnemért”, ami „túlmegy minden határon”. Kövér László sajnálatát fejezete ki amiatt, hogy ezért egy nőt kell figyelmeztetnie.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában közölte: egymillió főre kivetítve számos országban, így Ausztriában, Svédországban is magasabb a halálozási arány, mint hazánkban. Dömötör Csaba hangsúlyozta, a kormány célja az, hogy tömeges megbetegedés esetén minden fertőzöttnek legyen hely a kórházakban, ne forduljon elő olyan helyzet, mint Olaszországban, ahol választani kell, hogy ki kaphassa meg az életmentő eljárást. Az államtitkár felvetette: Szabó Tímea mikor fogja saját társelnökét, Budapest főpolgármesterét, Karácsony Gergelyt ilyen hangnemben számon kérni a járatritkításokért, az ingyenes parkolás miatti hezitálásért, a fejlesztések leállításáért, a fővárosi cégek vezetőinek adott jelentős fizetésemelésért, illetve a pesti úti idősek otthonában történtekért.

– Karácsony Gergely vállalja a felelősséget, a PR-tanácsadók napi ötletelései most nem elegendők – jelentette ki. Dömötör Csaba végül hangsúlyozta: Magyarország határain túl több millió magyar él saját akaratán kívül, akik túléltek több évtizednyi kommunizmust, alapjogaik semmibe vételét. „Most van rá lehetőség, hogy segítő kezet nyújtsunk nekik és meg is tesszük, mégpedig azért, mert összetartozunk” – jelentette ki az államtitkár, botrányosnak nevezve, hogy van olyan ellenzéki párt amely ezzel nem ért egyet. „Szégyelljék magukat!” – zárta felszólalását Dömötör Csaba.

A kulturális dolgozók közalkalmazotti státusza

Ungár Péter (LMP) napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy a kulturális dolgozók csak a húsvéti hétvégét kapták meg arra, hogy véleményezzék azt a törvényjavaslatot, amely elvenné a közalkalmazotti státuszukat. Ungár arra kérte a kormányt, hogy a „piaci logikát ne engedjék be a kultúra területére”, mert a „nemzeti kultúra nem eladó”. Egy levéltáros vagy egy muzeológus hatékonyságát nem lehet ellenőrizni. – Ezek az emberek olyan munkát végeznek, amit 100-150 év múlva tudunk értékelni – világított rá Ungár, aki szerint ez egy „neoliberális” támadás. Válaszában Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára rávilágított, hogy az országok költségvetése fontos mérőszámokat tartalmaz annak megítélésében, hogy ki mennyire támogatja a kultúrát. Emlékeztetett: míg Nyugat-Európában ez a szám a GDP 0,5-0,6 százalékát jelenti, addig Magyarországon ez az arány 1,2 százalék. Rétvári szerint főleg az utóbbi években emelték meg a támogatást azért, hogy a magyar kultúrát ne váltsa le egy globalista, fogyasztói kultúra. Mint mondta, régi vita, hogy a köztisztviselői bértábla előny-e, vagy hátrány kulturális szférában. – Mi azt láttuk, hogy egy béremelés mellett a jogi kötöttségek szabadabbá tétele jobb teljesítményt hoz – mondta az államtitkár, egyúttal kiemelte, hogy a kulturális szféra hat százalékos fizetésemelésben is részesül. – A magyar nemzeti kultúrában egy olyan felívelő korszak van, amire generációk óta nem volt példa – összegzett Rétvári.

Ágykiürítések

Gyurcsány Ferenc (DK) a miniszterelnök korábbi szavaira utalva úgy fogalmazott: a kormánypárti képviselők nem bátrak, hanem vakok. Szerinte nincs olyan szakmai elemzés, ami alátámasztaná a 36 ezer kórházi ágy kiürítését. – Mi lesz azokkal, akik ápolás nélkül maradtak, akiknek nincsen senkijük? Mi lesz azokkal az önkormányzatokkal, akiktől pénzt vettek el, de például az idősek gondozását rájuk bízták – kérdezte. Dömötör Csaba közölte: a WHO is elismeri, hogy Magyarország jó és hatékony döntéseket hozott a járvány kezelésére és bár a neheze még hátra van, legalább időt nyertünk az egészségügyi intézmények felkészítésére. – Ha nem lenne elég kórházi ágy, akkor az ellenzék tömött sorokban tiltakozna emiatt – mondta. Az államtitkár emlékeztetett, hogy Gyurcsányék 16 ezer kórházi ágyat számoltak fel, illetve 6 ezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el, és ha rajtuk múlt volna, ma fizetős lenne az egészségügy, a beteg embereknek a zsebükbe kellene nyúlniuk. Az önkormányzatokkal kapcsolatban Dömötör Csaba emlékeztetett arra, hogy a DK-s Niedermüller Péter által vezetett kerület ötvenmillió forintot fizetett ki Czeglédy Csabának, és ha erre van pénz, akkor a járvány elleni küzdelemre is kellene lennie.

Kórházak, tetőzés, érettségi

Tóth Bertalan (MSZP) a kórházi kapacitások felszabadítását kritizálta. – Tudják-e, hogy milyen ápolni egy súlyos beteget – kérdezte és azt is felvetette, hogy szállodai szobába küldhették volna ezeket az embereket. A szocialisták pártelnöke azt kérte a kormánytól, hogy adjon védőfelszerelést a 65 év felettieknek, valamint amiatt is kérdőre vonta a kabinetet, a vélt tetőzés idejére időzítette az érettségiket. Rétvári Bence, az EMMI államtitkára válaszában a kórházkiürítés kapcsán feltette a kérdés Tóthnak: – Ha az ön rokona lenne kórházban, és közelítene a koronavírus-járvány, akkor ön megkockáztatná-e, hogy ott maradjon a hozzátartozója egy olyan intézményben, ahol koronavírusos betegeket fogadnak – világította meg a problémát Rétvári. Hozzátette: aki kórházi ellátásra szorult, az maradhatott az intézményben, ebben nem szólt bele a kormány, ez orvosi döntés volt. – A megyéken belül megadtuk a kórházaknak a koordináció lehetőségét – közölte az államtitkár, vagyis a kórházak egymás között át tudtak helyezni betegeket az ágyfelszabadítás érdekében. A járvány tetőzésével kapcsolat kiemelte: senki nem tudja megmondani, hogy mennyi ágy kell 3-4-5 hétre előre. Az intézkedéseket szakértők, tudósok, orvosok, matematikusok segítségével hozzák meg. A felelős cselekvés pedig azt kívánja, hogy a legrosszabb forgatókönyvre készüljenek. Rétvári Bence szerint a védőfelszereléseket azért nem lehet csak úgy szétosztani, mert hosszú védekezésre kell felkészülni és elsősorban a kórházak, egészségügy, rendvédelmi dolgozók számára kellenek a kesztyűk, maszkok. A halottak állítólagos kiemelkedő arányával kapcsolatban Rétvári elmondta: az egymillió főre vetített halálesetek számát tekintve nem vagyok ott az első 25 legrosszabbul teljesítő ország között.

Segélyek helyett munkahelyek

Jakab Péter (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormány tétlenkedése miatt munkavállalók milliói élnek bizonytalanságban, mert bár más országokban bérek 70-80 százalékát már átvállalták, a kormány csak tervezi, hogy ennél kevesebbet adjon. Szerinte a kabinet Soros Györgytől, a migránsoktól meg akarta védeni az országot, a nyomortól viszont nem. Jakab az álláskeresési járulék meghosszabbítását és emelését, illetve számlafizetési moratórium bevezetését követelte. Szijjártó Péter válaszában hangsúlyozta: elegendő mennyiségű védőeszköz van ahhoz, hogy a magyar egészségügyi dolgozók elvégezhessék a munkájukat, illetve megteremtették a kórházi kapacitást a betegek ellátására. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: a kormány eddig legjelentősebb gazdaságvédemi akciótervéről döntött és nem igaz, hogy más országokban ennél robosztusabb tervekkel álltak volna elő, ráadásul külföldön nagyon komoly feltételekhez kötik a támogatásokat. – Segélyek helyett miért nem azt követelik, hogy hozzunk létre új munkahelyeket? – kérdezte Szijjártó egyértelművé téve, hogy a kormány célja a munkahelyek megvédése és újak teremtése. :

Együttműködés helyett támadás

Hollik István (KDNP) kiemelte: az ellenzék a kormány minden egyes intézkedését támadja. – Nem az együttműködés, hanem a totális szembenállás politikáját folytatta az elmúlt időszakban – fogalmazott a képviselő. Felhívta arra a figyelmet, hogy az ellenzék által vezetett településeken mutatott teljesítmény nem ad okot az optimizmusra. Kifejtette: Óbuda DK-s polgármestere szerint ezentúl az önkormányzati szociális lakások bérlőinek kell kifizetni a közös költséget. Niedermüller 50 millió forintot juttatott az adócsaló Czeglédy Csabának. A főváros kapcsán hangsúlyozta: amikor a konktaktusok számát kellett volna csökkenteni, akkor Karácsony inkább BKV-járatszámot csökkentett; egy hétig nem volt orvos a Pesti úti idősek otthonában és a korrupciógyanús ügyekkel körülbástyázott Rusznák Imrét nevezték ki vezető pozícióba a fővárosban. – Hagyjanak fel az alaptalan vádaskodással, segítsék a vírus elleni küzdelmet – szólította fel Hollik az ellenzéket.

Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter válaszában emlékeztetett, hogy 2010-ben a a nemzeti alapon működő, patrióta kormány megválasztását a liberális mainstream nem tudta megbocsátani, mint ahogy az adócsökkentés politikáját és az IMF kipaterolását sem. 2015-ben Brüsszel ránk akarta kényszeríteni, hogy illegális bevándorlók tömegét fogadjuk be. Jelenleg a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény kapcsán kell szembenéznünk egy hazug támadássorozattal – összegzett a tárcavezető. Megismételte korábbi, Donald Tusknak szánt kijelentését, mely szerint azok, akik minket megvádolnak, egyetlen egy védőfelszereléssel, maszkkal nem segítették a védekezést. – A vádlóinktól több szerénységet kérünk – mondta a miniszter.