Exportképes hazai iparra támaszkodhat a haderő

Egy sokkal részletesebb és határozottabb Nemzeti biztonsági stratégiát készített el a kormány.

Ütős válaszokat adunk az új kihívásokra Fotó: Kurucz Árpád

Magyarország új Nemzeti biztonsági stratégiája februárra készült el, a teljes szöveg a héten jelent meg a Magyar Közlönyben. Az előző, 2012-ben megjelent dokumentum 51 pontból állt, az új stratégia 179 pontra bővült.

A bevezetőben leszögezik, hogy az új nemzeti biztonsági kihívások alapja elsősorban a formálódó, többpólusú világrend, valamint az olyan globális kihívások, mint a klíma- és a demográfiai változások felgyorsulása, az ezzel szorosan összefüggő illegális és tömeges migráció, a természeti erőforrások kimerítése, végül pedig a technológiai forradalom társadalomformáló hatásai. A dokumentumban a kormány célként határozza meg, hogy 2030-ra hazánk Európa öt, illetve a világ tíz legbiztonságosabb országának egyike legyen, egyfelől az ország magas szintű közbiztonságának fenntartása, másfelől regionális szinten is az egyik meghatározó, korszerű haderő felépítése révén, amely az exportképes hazai védelmi iparra támaszkodik.

Ütős válaszokat adunk az új kihívásokra
Fotó: Kurucz Árpád

Szintén új elem a stratégiában a hibrid hadviselés elleni nemzeti és – elsősorban az EU és NATO keretében – a többnemzeti válaszadási képesség fejlesztése. „Magyarország a fizikai biztonságot veszélyeztető vagy jelentős anyagi károk okozására képes kiberképességeket fegyvernek, alkalmazásukat fegyveres agressziónak tekinti, amelyre a fizikai térben megvalósuló válaszadás is lehetséges” – olvasható.

A szerzők leszögezik, hogy Magyarország biztonság- és védelempolitikájának elsődleges nemzetközi keretét a NATO- és EU-tagsága jelenti. A dokumentum kiemelten kezeli a hazai védelmi ipar, azon belül is a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatását, mivel ezek által csökkenthető az importfüggőség, növelhető az ellátásbiztonság és hazai gyártmányokkal korszerűsíthetők a védelmi eszközök. A stratégiai kapcsolatok terén a dokumentum első helyen a visegrádi együttműködést emeli ki. Második-harmadik helyen a Németországgal ápolt szoros kapcsolatot és az ezeréves magyar–lengyel fegyverbarátságot említik. A biztonsági partnerség szempontjából sorrendben az USA-t, Olaszországot, Franciaországot, Törökországot említi a dokumentum, de kiemelt helyet kapott az Oroszországhoz és a Kínához fűződő viszonyunk is.