A bíróknak tartott érzékenyítő tréningek mögött is Soros áll

A magyar származású milliárdos nem titkolt célja, hogy átszabja az igazságügyi rendszert.

Print

A Fox idézi Virginia korábbi demokrata párti kormányzóját, Terry McAuliffe-t, aki azt mondta, hogy a két hivatalban lévő ügyész nem támogatta, hogy a korábban elítéltek szavazati jogát visszaállítsák.

Az úgynevezett reformista vezetők célja, hogy átalakítsák az állam büntető-igazságszolgáltatásának rendszerét.

A Soros által támogatott jelöltek ideológiája megegyezik támogatójukéval.

Általánosságban véve ellenzik a halálbüntetést és a marihuána birtoklásának üldözését, valamint törekszenek a bebörtönzések arányának csökkentésére,

Közös bennük, hogy az enyhébb ítéleteket favorizálják például a kábítószerrel való visszaélés esetén. Az állami ügyészi posztok pártatlanságot írnak elő, de általánosságban elmondható, hogy a reformista jelöltek álláspontja megegyezik a demokraták programjával.

Egy interjúban William Barr legfőbb ügyész is aggályát fejezte ki, amikor a témáról kérdezték. Véleménye szerint a rendőri szervek azt érezhetik, hogy nincs mögöttük kellő támogatás, amely a közbiztonságra is visszahat. „Olyan helyzetben találhatjuk magunkat, hogy egyes helyi közösségek, amelyek nem támogatják a rendvédelmi erőket, nem kapják meg a szükséges rendőri védelmet” – fogalmazott.

Soros a rendszer „kirakatfigurája”

A Soros-féle szervezetek egyik módszere a perlési politika. A nemzetközi hálózatban működő nem kormányzati szervek (NGO-k) ajánlásokat fogalmaznak meg, elsősorban valamilyen kisebbségvédelmi témában, amelyek aztán az általuk támogatott politikai program elfogadásával törvényi erőre emelkedik, amelyeknek később bírósági ítéletek formájában érvényt lehet szerezni – magyarázta a hirado.hu-nak Kiszelly Zoltán politológus.

Úgy vélte, hogy ehhez kellenek olyan politikusok, mint Hillary Clinton, aki külügyminisztersége alatt támogatta azokat Soros-féle szervezeteket, amelyek kidolgozzák ezek elméleti hátterét, és olyan bírák, akiket szintén érzékenyítettek.

Ez a fajta mechanizmus nem csak Soros Györgyhöz köthető, mások is csinálják, viszont ennek a rendszernek a milliárdos a „kirakatfigurája”.

Amíg az Egyesült Államokban a Soros Györgyhöz köthető szervezetek pénzügyi támogatásai közvetlen beavatkozást jelentettek az igazságszolgáltatásba, addig hazánkban kevésbé direkt módszerekről cikkezett a sajtó. A Magyar Idők számolt be először arról, hogy 2016-ban több mint száz igazságügyi dolgozó járt a Soros Györgyhöz köthető Magyar Helsinki Bizottság képzésein.

A Soros György támogatta szervezet az Európai Bizottságtól több mint hatmillió forintot nyert el, hogy képzéseket szervezzen bíráknak, jogászoknak arról, hogy miként kell alkalmazni az emberi jogi normákat a menekültügy terén.

Az Európai Bizottság által korábban milliókkal támogatott magyarországi képzések célja a „szemléletformálás”, középpontjukban pedig a társadalom peremén élő csoportok vagy az illegális bevándorlók állnak, akikkel szemben toleranciára és előítélet-mentességre nevelik a tréningek résztvevőit – mondta korábban a hirado.hu-nak ifjabb Lomnici Zoltán az NGO-k befolyásával kapcsolatban.

A bírák érzékenyítése a szakmai kifogások alapján zsákutcának bizonyult, nem véletlen, hogy az Országos Bírósági Hivatal korábbi elnöke leállította a Soros-szervezetek tréningjeit – fogalmazott az alkotmányjogász.

Társadalmi felhatalmazás nélküli „alamuszi” politizálás

Kiszelly Zoltán szintén hangsúlyozta a bírák érzékenyítési politikájának fontosságát. A gyöngyöspatai ügy kapcsán is felidézte, hogy az is a már ismert Soros-szervezetekhez köthető perlési politikai része.

Ennek végeredménye, hogy az NGO-k által megfogalmazott ajánlások számonkérhetők lesznek például az Európa Tanács vagy az Európai Bizottság Magyarországról szóló országjelentéseiben, vagy hogy a bíróságok az ítéleteknél az NGO-k ajánlásait fogadják el.