A pandémia nyomán világszerte több kutató is egy új korosztály, a vírusgeneráció kialakulását vizionálta. Magyarországon Szabó Andrea, az MTA Politikatudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese írt arról, hogy szerinte egy folyamat kezdeténél vagyunk, ami olyan jelentőségű, hogy cezúraként szolgálhat a generációk formálódásában. Előfordulhat, vetette fel, hogy egyszerűen csak felerősödik a Z generáció már most is meglévő elkülönülése, de a jelenlegi események túl szélesek és túl mélyen érintik a „normális” világot ahhoz, hogy annak ne lehetne valami új – általa V generációnak nevezett – következménye. Székely Levente – úgy is, mint a Kárpát-medencei nagy mintás ifjúságkutatás szakmai vezetője – szerint azonban a járvány csak akkor hagy maradandó nyomot a Z generáción, ha hosszan együtt kell élnünk vele. – Ha, mint egyesek jósolják, akár 2022-ig is eltarthat egy szigorítások és enyhítések váltakozásán alapuló csiki-csuki, annak valószínűleg lesz hosszú távú generációs hatása. Viszont nem biztos, hogy jó ötlet vírus- vagy karanténgenerációnak nevezni egy nemzedéket – hívta fel a figyelmet. Szabó Andrea egy másik felvetésével kapcsolatosan, miszerint 2020 lehet az új 1968, mert az online kapcsolattartás előtérbe kerülésével a társadalmat a fiatalok tudása alakíthatja, Székely Levente rámutatott: bár a generációs megközelítést mint eszközt hasznosnak tekinti, mert segíthet egy-egy nemzedék jobb megértésében, de nem minden nemzedék alkot karakteres generációt. Nem elég, hogy történik valami nagyon jó vagy nagyon rossz egy nemzedékkel, ha annak csak passzív elszenvedője. Alapvető változást kell hoznia az értékrendben, a társadalmi életben. Nagy kérdés, hogy van-e alapja ennek ebben a mostani helyzetben, de meggyőződése, hogy túl hamar ítélkeznénk, ha azt mondanánk, hogy a vírus mélyreható és a generációt meghatározó változásokat hozott. Ez még most nem jelenthető ki. – Mielőtt a járvány kitört, azzal foglalkoztam, hogy próbáltam értelmezni, vajon a fejlett világban nemzedéki alapon zajló társadalmi folyamatok hordoznak-e generációs konfliktust is magukban, és azt láttam: megvan rá az esély. A klímamozgalmakban fiatal arcokat láttunk, nem csak az emblematikus figurája, Greta Thunberg személyében, az olyan jelszavaknak pedig, mint például hogy „kiárusítjátok a jövőnket”, volt generációs éle. Bár természetesen a fiatalok körében sem egységes a klímaválság megítélése, de azt láttuk, hogy vitáik vannak az idősebbekkel, és kevésbé láttuk ennek a másik oldalát. Az „OK, boomer” kifejezésben ironikusan, bántóan van benne az, hogy az idősebbeknek van egy bejáratott működésmódjuk, amin nehezen változtatnak, rájuk nem igazán lehet a környezetvédelemben, a Föld megóvásában számítani – adott a generációs ellentét témájához egy érdekes adalékot a Kutatópont kutatási igazgatója. Majd hozzáfűzte: igazán akkor lehet nagy feszültség, ha az alapvetően mindig is meglévő nemzedéki meg nem értésre tartósan rárakódik a klímaválság miatti ellentét, amihez még hozzájön a vírus okozta egymásnak feszülés. Ha ezek a hatások összeérnek, összeadódnak, akkor lehet egy nagyobb feszültség, egy markáns változás, amely segíthet a Z generáció karakterének kialakításában.