Hasonló véleményen van Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikációs és Szociológiai Intézet tudományos munkatársa is, akinek az irányításával még bőven a járvány felfutó szakaszában készült kutatás a Corvinuson a baby boom generációval kapcsolatos videó- és képalapú tartalmakról. – A jellemzően Facebookon, Instagramon és TikTokon folytatott kutatás rámutatott arra, hogy a fiatalabb generációk felelőtlennek ítélik meg az időseket, akik arra hivatkozva, hogy ők már mennyi mindent megéltek, nemritkán figyelmen kívül hagyják a szabályokat és a rendelkezéseket. Az inkább humoros, mintsem bántó mémek és egyéb módon kinyilvánított vélemények mellett igen erőteljesen megjelent a szolidaritás is, hiszen a fiatalok is óvják az időseket, nagyon sokan segítették őket a bevásárlásban, kutyasétáltatásban és egyéb tennivalókban – emlékeztetett a szakember. Szerinte bár a vírus közvetlenül az idősebbeket veszélyezteti, a járványt akár rövid, akár középtávon is inkább a fiatalabbak szenvedik meg. Hiszen nekik vannak legkevésbé anyagi tartalékaik, miközben többnyire ők veszíthették el a munkájukat vagy mehetett tönkre az éppen csak beindult vállalkozásuk. Székely Levente úgy látja, ha például egy újabb járványhullám miatt nem tud visszaállni a normális társadalmi, gazdasági működés, az akár valós generációs feszültséget is szülhet.
Nyomot hagy
A járvány minden korosztályra hatott, bár mindegyikre máshogyan, ezt fontos látni – mondja Nemes Orsolya. A Generációk karanténban címmel indított online sorozatában igyekszik is közelebb hozni egymáshoz az egyes korosztályokat, vagy ahogyan ő fogalmaz, segíteni abban, hogy felhúzzuk egy időre a másik cipőjét, járjunk benne egyet, és érezzük, vajon hol szorít. Ami véleménye szerint már most látszik, az az, hogy az 1925 és 1945 között született veszélyeztetett veteránok számára még fontosabb lesz a jó minőségű egészségügyi ellátás, és talán most esély van arra is, hogy egy eddiginél szorosabb szociális háló fonódjon köréjük. Az 1946–1964 között született baby boomerek egy részének a karantén időszaka egy tesztüzem volt, amikor kipróbálhatták: milyenek lehetnek majd a nyugdíjasévek, például tudtak-e magukkal mit kezdeni, mennyire voltak ráutalva más segítségére. Másik részük eközben túlzás nélkül a hátán vitte az országot, hiszen az egészségügyi vagy a szociális gondozók, a pedagógusok jelentős része is ebből a korosztályból kerül ki – emelte ki a generációkutató. A következő, a hetvenes években született X generáció adja a munkaerőpiac gerincét – folytatta Nemes Orsolya – tehát gazdaságilag is a leginkább kitett a járványnak, ráadásul családfenntartók, akiknek idős szüleikről is gondoskodniuk kell, emiatt szendvicsgenerációnak is nevezik őket. Az ő életükben ez az időszak nagy valószínűséggel komoly átrendeződést hozhatott. Az Y generációnál, amelyhez az 1980-tól az 1990-es évek elejéig terjedően születettek tartoznak, ugyancsak erős lesz a járvány gazdasági hatása, mert – mint Székely Levente is rámutatott – nekik még nincsenek megtakarításaik. Lehet, hogy ezután közülük többen biztonsági játékossá válnak, és ha eddig úgy gondolták, van még idejük takarékoskodni, most már tudják, hogy nem feltétlenül. Az eltelt időszak egészen biztosan nagy hatással lesz az 1994 és 2004 között világra jött Z generációra – vélekedett a szakember –, hiszen az ebben az életkorban zajló társadalmi, politikai, gazdasági és történelmi körülmények adják majd az identitásunk alapját, márpedig most egyik területen sem vagyunk és leszünk híján a változásoknak a következő hónapokban. Érdekes lesz megfigyelni például, mennyire befolyásolják a mostani történések a pályaválasztásukat. Számukra a négy fal közé zártság komoly trauma, mert nagyon hirtelen el kellett szakadniuk a kortárs csoportoktól, ami ebben a korban a leginkább identitásformáló erő. Tévhit volt, hogy ők már csak online élik az életüket, hogy okostelefonnal a kezükben fognak meghalni, nagyon is fontosak számukra a személyes találkozások – jegyezte meg Székely Levente. A sort a legkisebbekkel, a most még 1–12 éves alfák csoportjával zárta. Rájuk a karantén akár veszélyes is lehet, mert az egészséges fejlődéshez a négy év alattiaknak a WHO szerint is napi három, az 5–17 éveseknek napi egy óra aktív mozgásra van szükségük. A kicsik ráadásul vélhetően még többet ültek monitor előtt, mint egyébként, a szülők kényszerű otthon dolgozása, illetve a távoktatás miatt, ami megint csak nem jó, ha kétéves kor alatt képernyővel találkozik a gyerek, afölött pedig maximum egy óra javasolt. Hosszabb távon azonban komoly előnye is lehet számukra a járványnak, mert elképzelhető, hogy a kormányok minden eddiginél jobban fókuszálnak majd a korszerű oktatásra és egészségügyre, és őket már egy sokkal erősebb társadalmi háló veszi majd körül.