Társadalmi konszenzus van a nemzeti emlékezet fontosságáról

1920. június 4-én írták alá az első világháborút hazánk számára lezáró és a történelmi Magyarország szétszakítását eredményező trianoni békediktátumot. A 100. évfordulóra tekintettel a közbeszéd egyik meghatározó témájává lépett elő a szóban forgó döntéshez való viszonyulás, illetve az emlékezetpolitika fontossága, ezért a Századvég megvizsgálta a magyar lakosság véleményét e kérdésekben.

Nevetlenfalu, 2012. szeptember 7. A Kárpátalja Expressz utasai magyar zászlókkal integetnek a nosztalgiaszerelvény ablakából egy ukrajnai megálló mellett, Neveletlenfalu (Gyakove) közelében 2012. szeptember 7-én. Az idén harmadik alkalommal útjára indított Kárpátalja Expressz 2012. szeptember 7-9. között közlekedett az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült vasútvonalon. A vonat érintette Magyarországot, Romániát, Ukrajnát, Szlovákiát, közben 12 helyen állt meg. MTI Fotó: Mohai Balázs Fotó: Mohai Balázs

A kutatás alapján megállapítható, hogy a magyarok elsöprő többsége jól informált az említett évforduló kapcsán: a megkérdezettek 91 százaléka tisztában van azzal, hogy idén van a trianoni döntés 100. évfordulója, és mindössze 9 százalékuk nem értesült erről. Szintén tájékozottnak tekinthető a lakosság a békeegyezmény rendelkezéseit illetően. A felmérés szerint a válaszadók 83 százaléka mondta azt, hogy a döntés az első világháború lezárásával és hazánk területei tekintélyes részének elcsatolásával járt, ezzel szemben 17 százalékuk nem tudja, hogy miről szól a trianoni egyezmény, illetve nincs véleménye.

Érdekesség, hogy társadalmi konszenzus látszik kirajzolódni a nemzeti emlékezet fontosságáról: a megkérdezettek 83 százaléka elengedhetetlennek tartja megemlékezések rendezését a trianoni döntés 100. évfordulóján, továbbá 81 százalékuk szerint fel kell idéznünk azt, ami Magyarországgal történt 1920-ban. Ugyanakkor 14, illetve 16 százalékuk arra az álláspontra helyezkedett, hogy nincs szükség a megemlékezőrendezvényekre, valamint a múltat inkább el kellene feledni.

A válaszadók közel felének (47 százaléknak) az említett évforduló a nemzeti összetartozást, a határon túli magyarsággal vállalt sorsközösséget fejezi ki, míg 34 százalékuk a történelmi időkre való emlékezés szempontjából tartja fontosnak a múlt felidézését. Azok aránya, akik a békediktátum felülvizsgálata céljából ítélik szükségesnek Trianon felelevenítését, mindössze 18 százalékra tehető.