Nem ítélhetők életfogytiglanra a fiatalkorú gyilkosok

Az agressziót sokszor pozitív viselkedésmintaként, konfliktusok helyes megoldásaként bemutató média és a közösségi oldalak is hozzájárulnak a gyermekbűnözéshez. A fiatal bűnelkövetők nagy többsége áldozata is ennek a helyzetnek.

Éppen hogy betöltötte a 14. születésnapját az az orgoványi tinédzser, aki ellen július 13-án fejezte be vádemelési javaslattal a büntetőeljárást a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatósága. A fiú még idén január 25-én egy szóváltást követően kést ragadott, és többször mellbe szúrta édesapját, aki a helyszínen meghalt. A gyermek saját maga hívta ki a rendőröket. Elmondta, rendszeresek voltak a konfliktusok közte és az apja között, másmilyen életet akart élni, mint a szülei, a szegénység, a nincstelenség, az igénytelenség tönkretette mindennapjaikat. Aznap csak kora hajnalban ment haza, apja számon kérte ezt rajta, elborította a düh, szúrt, úgy érezte, apja megölésével megszűnnek a problémák is.

Magyarországon az ismertté vált bűnelkövetők 12 százaléka 18 év alatti, 1,4 százalékuk pedig még a 14. életévét sem töltötte be. A 2013 óta hatályban levő büntető törvénykönyv kizárólag súlyos és erőszakos bűncselekmények esetében teszi lehetővé a 14. életévüket be nem töltöttek büntethetőségét. Egy évben az országos statisztikák szerint átlagosan 45-50 gyermekkorú elkövető ellen indul büntetőeljárás, többségükben rablás miatt, melyben a sértettek is gyermekkorúak.

A törvény szerint az emberölés, a halált okozó testi sértés, a rablás és a kifosztás esetén 12. életévét betöltött fiatal is büntetőeljárás alá vonható, ha a jogsértés elkövetésekor rendelkezett a következmények felismeréséhez szükséges belátással. A bűncselekmény elkövetésének időpontjában például értelmileg és erkölcsileg kellően fejlett volt ahhoz, hogy felismerje a tett jogellenességét, és ez alapján cselekedjék. Erről igazságügyi elmeorvos szakértői és pszichológus szakértői véleményt kell beszereznie az eljáró hatóságnak. A 12 és 14 év közötti terhelttel szemben joghátrányként csak intézkedés alkalmazható: megrovás, próbára bocsátás vagy szabadságelvonással járó javítóintézeti nevelés elrendelése.

Magyarországon a hét évvel ezelőtti törvénymódosítás óta még nem volt olyan élet ellen irányuló bűncselekmény, melynek 14 év alatti lett volna a terheltje. Ha a mai törvényeket alkalmaznák egy húsz évvel ezelőtti, bestiális gyermekgyilkosságnál, az egyik, akkor még csak 13 éves és tíz hónapos elkövetőt nem menthette volna fel a bíróság. Az akkori jogszabályok szerint a 14 év alatti életkor büntethetőséget kizáró ok volt, ezért történhetett, hogy a barátjukat, a tizenegy és fél éves Kocsis Franciskát megölő két gyermek közül csak a kislány agyonverésére buzdító, akkor már egy hónapja 14 éves M. Viktória állt bíróság elé, és kilencéves börtönbüntetést kapott.

2016 januárjában brutális kegyetlenséggel, 92 késszúrással végezte ki édesanyját egy éppen csak 14 éves, még általános iskolás, nagyon jó körülmények között élő lány. Előre megtervezve betöréses rablásnak akarta beállítani a gyilkosságot, ebbe 16 éves szerelmét is bevonta. A fiúval együtt töltötte az éjszakát az anya holtteste feletti szobában, cinikusan beszélt a rendőröknek arról, hogy szerinte ezt érdemelte az anya, amiért eltiltotta őt a fiútól. Ő is kilencéves börtönbüntetést kapott, 16 éves barátját pedig 14 évnyi szabadságvesztésre ítélte a bíróság.

A súlyos bűncselekmény elkövetése miatt eljárás alá vont fiatalkorúak 16. életévük betöltéséig a letartóztatást is zárt nevelőintézetben töltik. 16 évesen kerülnek át a fiatalkorúak börtönébe, ahol 21 éves korukig lehetnek. Ha a büntetésük ennél hosszabb, egy másik büntetés-végrehajtási intézetbe kerülnek. Egy különös kegyetlenséggel megvalósított emberölésnél, felnőttkorú gyanúsított esetében a vádhatóság részéről alapállás az életfogytig tartó szabadságvesztés indítványozása, egy gyermek- vagy fiatalkorú elkövető esetén 15 év börtön a kiszabható legsúlyosabb büntetés. Németh Zsolt rendőr ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kriminálpszichológusa szerint a büntetés fő célkitűzése a nevelési szándék, a jogalkalmazóknak mindent el kell követni annak érdekében, hogy a fiatal idővel visszailleszthető legyen a táradalomba, és annak hasznos tagja lehessen.

Enyedi Gabriella gyermekpszichológus szerint sosem szabad elfelejteni, hogy az elkövető ezekben az ügyekben egy kamasz, egy gyermek. Bármit is tett, annak van előzménye, múltja, traumája, életkörülményeiből fakadó háttere, problémája, amit nem kezelt senki, se szülő, se iskola, se szakember. Ez is hozzájárul, hogy a gyermek eljut odáig, hogy kioltson egy emberéletet. Ez a komplett gyermekvédelmi rendszer felelőssége is.

A pszichológusok szerint azért, hogy a 18, sőt, a 14 év alattiaknál is egyre gyorsabban terjed az agresszió, a mobiltelefonok, az interneten bármikor elérhető és hozzáférhető erőszakos tartalmak is felelősek. A verbális kommunikáció visszaszorult, sok esetben az agresszióval fejezik ki magukat a fiatalok. A csoportdinamika világának szabályai érvényesülnek a gyerekek körében, ez a mobiltelefonok elterjedésével is összefügg. A bűncselekményekben érintett gyerekek a nap túlnyomó részében a társaikkal vannak, nem tudnak különbséget tenni a saját és a közös tulajdon, a klasszikus erkölcsi normák között. A család nem ér rá velük foglalkozni – ez volt a mostani orgoványi és a 2016-os zagyvarékasi szülőgyilkosság hátterében is –, céltalanul élik életüket kortársaikkal. A céltalanság kitermeli az agressziót, az értelmetlen brutalitást.

A rendőrség szerint is az agresszió áll a gyermekbűnözés hátterében, emiatt is volt szükség a hét évvel ezelőtti törvénymódosításra. Ifjúságvédelmi szakértők szerint maga a társadalom is frusztrált és erőszakos. Keveset foglalkozik a gyerekek hátterével, magánéletével az iskola is, nem megfelelőek azok a konfliktuskezelő minták sem, amiket a gyerekek kapnak, látnak, magukévá tesznek. A környezetben, a médiában és a közösségi oldalakon tapasztalt viselkedésminták szinte minden esetben jelen vannak, téves az a közhiedelem, hogy az agresszióra, bűnelkövetésre hajlamos gyermek csak deviáns közegből kerülhet ki. Az eljárás alá vont 12–18 év közötti gyanúsítottak kétharmada teljes családban, jó körülmények között nevelkedett. A jómódú családok magányos, mindennapokban magára hagyott gyermekei körében gyakran felbukkan a kábítószer, amelyhez sokszor törvényszerűen társul az erőszak. Az ifjúságvédelmi referensek szerint kizárólag a megelőzés lehet az egyetlen hatékony ellenszere a gyermekbűnözésnek, ezért van jelen a hatóság 1992 óta az iskolarendőri szolgálatokkal a tanintézményekben.