Volt jobbikosok passzivitása is meggátolhatja Bíró László jelölését

Míg a Jobbik a kormányt és a bíróságot hibáztatja amiatt, hogy Bíró László várhatóan nem indulhat a párt színeiben az októberi 11-i Borsod megyei időközi választáson, ezt a helyzetet a párt jelenlegi vezetőinek ügyetlenkedése idézte elő. A Jobbik szempontjából hatalmas presztízsveszteséghez egyetlen korábbi elnökségi tagjuk passzivitása is elegendő.

A Jobbik szempontjából hatalmas presztízsveszteséghez egyetlen korábbi elnökségi tagjuk passzivitása is elegendő.

Úgy tűnik, hogy a Jobbik valóban elszalasztotta azt a lehetőséget, hogy a saját színeiben indítsa Bíró Lászlót, aki a baloldali ellenzék támogatásával indul az október 11-i időközi választáson Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6-os számú egyéni választókörzetében. Ugyanis

több korábbi alelnökük a puszta passzivitásával is előidézheti a Jobbik óriási presztízsveszteségét, mivel elegendő, ha nem mondanak le a fellebbezési jogukról

annak a fővárosi törvényszéki végzésnek a kapcsán, amely az új, év elején megválasztott pártelnökség bejegyzését rendelte el. A július 7-én kelt dokumentum megfellebbezésére 15 napos határidő van, amely a július 15-től augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet miatt még nem pergett le. Sőt attól függően, hogy mikor vették kézbe a végzést,

Jakab Péter (b) és Bíró László Tiszaújvárosban Forrás: Facebook

előfordulhat, hogy a fellebbezési idő csak szeptember 7-én jár le, ami pedig jóval a Jobbik jelölőszervként történő nyilvántartásba vételének szeptember 4-i határideje után van.

Márpedig ismert, hogy a Jobbik több korábbi alelnöke nem mondott le fellebbezési jogáról, így Hegedűs Lórántné sem, aki ezt lapunk kérdésére közölte, Sneider Tamás pedig korábban a Mandinernek erősítette meg ezt. Hegedűs Lórántné emlékei szerint július 13-a és 15-e között vette kézhez a végzést. Ha ez az utóbbi napon történt, akkor a fellebbezési idő szeptember 4-én éjfélkor telik le, és ebben az esetben biztosan lecsúszik a Jobbik Bíró jelöléséről. Sneider emlékei szerint július 13-án, egy hétfői napon vette kézbe a törvényszéki dokumentumot, ami nagy valószínűséggel szintén túl későn lejáró fellebbezési határidőt jelentene Jakab Péter pártjának. Ugyanis ekkor szeptember 2-a éjfél lenne a fellebbezés postára adásának a határideje, ám a Fővárosi Törvényszéknek meg kell várnia, amíg ezek beérkezhetnek. Tehát a következő hét elejéig, vagyis

szeptember 7-ig szinte kizárt a Jobbik új elnökségének jogerős bejegyzése.

Közben a Kúria sajtóosztálya a Magyar Nemzetet arról tájékoztatta, hogy a Jobbik szerdán adta be a felülvizsgálati kérelmét azzal kapcsolatban, hogy a Nemzeti Választási Bizottság megállapította: a tiszaújvárosi választási bizottság jogszabálysértően vette nyilvántartásba jelölőszervezetként a Jobbikot. A Kúriának három naptári nap áll a rendelkezésére, hogy először is azt állapítsák meg,

befogadható-e a Jobbik keresete, s ha igen, akkor helyt adnak-e az obstrukciónak.

Mint korábban megírtuk, Jakab Péter pártjából jelenleg senkinek sincs aláírási joga amiatt, hogy nincs közhiteles nyilvántartásba véve az elnökségük. Így kérdés, hogyan lehet szabályszerű a Kúriához benyújtott fellebbezésük.

Lelépnek

Vona Gábor pártelnök lemondása, és a Mi Hazánk Mozgalom kiszakadása után erős lejtmenetbe kezdett a Jobbik. A meredeken csökkenő támogatottságot kilépések sorozata kísérte, s országszerte egymás után számolták fel magukat az alapszervezeteik. Jakab Péter elnökké válásával a párt felbomlása felgyorsult, az utóbbi fél évben többek között olyan ismert parlamenti képviselőik távoztak mint Varga-Damm Andrea, vagy az egykori elnök Sneider Tamás. Legutóbb Simon-Fiala Donát önkormányzati képviselő lépett ki a szegedi Jobbikból, aki egyben a párt helyi elnökhelyettese is volt.