Varga Zsolt András lehet a Kúria új elnöke

Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége támogatta a jelölt megválasztását.

Varga Zsolt András megkapta a támogatást a Parlament igazságügyi bizottságától Fotó: Illyés Tibor Forrás: MTI

Megismételte az alkotmánybírói kinevezése előtt mondottakat, hogy volt és vélhetően ezután is lesz személyes véleménye a különböző közjogi kérdésekről, esküt azonban Magyarország Alaptörvényre, és nem saját tudományos meggyőződésére kell tennie, ha az Országgyűlés megválasztja.

Sebián-Petrovszki László (DK) jogegységre vonatkozó kérdésére elmondta, a jogegységi panasz intézményének bevezetése előtt is – leginkább informális eszközökkel – biztosítható volt a jogegységesítő feladat ellátása, ám úgy látja, „az alkotmányosság pontosan azt viseli nehezen, ha egy bíróságokra bízott feladat informális eszközökkel biztosítható”. Hozzátette: a közelmúltban bevezetett jogegységi panasznál már nem a bíróságokra, hanem a felekre van bízva a kezdeményezés, és formális eljárásban születik döntés.

Úgy vélte, a Kúria jelenlegi ügyelosztási rendje „teljes mértékben rendben van”, kiküszöböli a külső befolyást, de nincs kifogása a teljesen automatikus ügyelosztással szemben sem.

Kérdésre válaszolva elmondta azt is, valamennyi kritikát a bíróknak is tűrniük kell, de véleménye szerint a bírói függetlenséget az intézményes politikai támadás sérti, ez ellen pedig kinevezése esetén fel fog lépni.

Cáfolta, hogy gyerekkori barátság fűzné Polt Péter legfőbb ügyészhez, de – mint mondta – munkakapcsolatuk természetesen nyomot hagyott személyiségén, ahogy mások is, akikkel együtt dolgozott.

Az ítélkezési tapasztalatát firtató kérdésre elmondta: az Alkotmánybíróság jogorvoslati fórumként is működik, vagyis ítélkező tevékenységet végez, ő maga az elmúlt hat évben több mint ezer alkotmánybírósági ügy eldöntésében vett részt, ebből kilencszáz bírói ítélet elleni panasz volt.

Kérdésre válaszolva elmondta, nem híve a különbíróságoknak, és személy szerint nem kedveli a közigazgatási bíróságot, „de ha lett volna, jól működhetett volna és nem sértette volna a jogállamot”.

Bajkai István (Fidesz) kérdésére közölte: kötelességének érez mindent megtenni az „alaptörvénykomfort” ítélkezés megvalósulásáért.

Varga László (MSZP) Varga Zsolt Andrásnak az Alkotmánybíróság tagjaként hozott határozatait firtatta, ezekkel kapcsolatban a jelölt hangsúlyozta: egyetlen döntést sem az előadó bíró hoz, az Alkotmánybíróság döntései testületi döntések, amelyeket vita előz meg.

Vitányi István (Fidesz) kérdésére elmondta, az, hogy a társadalom igazságérzetét felerősíti a nyilvánosság, nagyon nagy teher a bíróságnak. Megjegyezte: ha minden bírói ítélet tökéletes lenne, nem lenne szükség jogorvoslati eszközökre, márpedig ezek köre egyre bővül.

Mivel emberek által, emberek magatartására, emberek által alkalmazott szabályokról van szó, mindig bennük lesz a tévedés lehetősége, de fontos, hogy a bíró ne szakadjon el az alaptörvénytől – tette hozzá.

Varga-Damm Andrea (független) azt kérte a jelölttől, hogy a jogegységi döntések ne legyenek ellentétesek a jogszabályok valódi rendelkezésével, ne alkosson új jogszabályt.

A devizahiteles perekkel kapcsolatban pedig úgy vélte, a Kúriának egységes joggyakorlattal kellene megváltoztatnia a szerződések feltételrendszerét, hogy kiegyenlítődjön a szolgáltatás-ellenszolgáltatás értékegyensúlya.

A testület 9 igen szavazattal, két nem szavazattal megválasztásra alkalmasnak találta Varga Zsolt Andrást.