Kiakadt a Helsinki Bizottság: a Kúria a rendőrség döntését támogatja

Soros György jogvédő szervezete szerint a Kúria meghajolt a kormány alapjogot sértő rendelete előtt.

Budapest, 2015. július 11. A 20. jubileumi Budapest Pride felvonulás résztvevõi Andrássy úton 2015. július 11-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Közös nyilatkozatban adott hangot felháborodásának a Magyar Helsinki Bizottság és a Budapest Pride, amiért a Kúria nem helyezte hatályon kívül az egyik legnagyobb hazai LMBTQ-szervezet autós-dudálós demonstrációját tiltó rendőrségi határozatot. A december 10-re tervezett parlament előtti tüntetést – ahol az Alaptörvény módosítása, valamint az azonos nemű párok örökbefogadásának „ellehetetlenítése” ellen tiltakoztak volna – a rendőrség a kormány által kihirdetett teljes tilalomra hivatkozással tiltotta meg, hangsúlyozva, hogy

a védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelet a veszélyhelyzet alatt mindenféle gyülekezést tilt.

A magát civil jogvédő szervezetként definiáló bizottság szerint viszont az autós tüntetés a járványhelyzet szempontjából nem hordozott volna semmiféle kockázatot, csak a rendőrség ezt nem volt hajlandó mérlegelni. A Magyar Helsinki Bizottság így a Kúriától kérte a tiltó rendelkezés hatályon kívül helyezését, viszont ez nem következett be. A bíróság a rendőrség döntését ítélte helyénvalónak, az indoklásban pedig kifejtette, hogy a gyülekezési hatóság döntése jogszerű volt, az adott gyűlés egyedi körülményeit döntéshozatala során pedig nem mérlegelhette.

Soros György jogvédő szervezete viszont nem hagyta annyiban az ügyet:

közleményük szerint „a Kúria meghajolt a kormány alapjogot sértő rendelete előtt”, ezért az ítélettel szemben az Alkotmánybíróság közbenjárását fogják kérni, egyúttal pedig a strasbourgi bíróságnál is kezdeményezik a gyülekezési jog megsértésének megállapítását.

A Budapest Pride – még az Alaptörvény módosítása előtt – autós-dudálós tüntetéssel akart hangot adni véleményének a Varga Judit igazságügyi miniszter által benyújtott jogszabályi változásokkal kapcsolatban, amely kimondja azt a számukra megbotránkoztató tényt, hogy az anya nő, az apa pedig férfi. A tényleges felháborodást viszont a törvénymódosító javaslat azon passzusa eredményezte, amely szerint az örökbefogadás joga – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag házastársaké lehet. Az LMBTQ-közösségek emellett azon is megbotránkoztak, hogy a kormány a gyermek születési nemének megfelelő önazonosságához való jogát védené, valamint a keresztény kultúrán alapuló értékrend szerinti nevelést szorgalmazza.

Az Alaptörvény kilencedik módosítását a parlament két nappal ezelőtt fogadta el.