A V4-ek az erős nemzetállami keretek és a családok támogatása mellett állnak

A V4-es országok az európai átlaghoz, illetve az alapító nyugat-európai tagállamokhoz képest jobban bíznak az uniós intézményekben és pozitívabban látják az európai közösség jövőjét – derül ki a Századvég Alapítvány legfrissebb felméréséből, amely arra is rámutat, hogy a visegrádi polgárok 59 százaléka úgy véli, hogy Európának meg kell őriznie keresztény kultúráját és hagyományait.

A visegrádi országok – Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország – szövetsége idén ünnepli megalakulásának harmincadik évfordulóját. Az együttműködés jelentőségét mutatja, hogy február 17-én Krakkóban jubileumi csúcstalálkozót tartottak, amelyen Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is részt vett – olvasható a Századvég Alapítvány közleményében. A szövetséggel járó kölcsönös előnyök mellett fontos kiemelni, hogy az elmúlt években a V4-ek az európai politika meghatározó szereplőivé, a régió érdekeinek hatékony érvényesítőivé váltak.

Közép-Európa bizakodó

A Századvég Európa-projekt nevű közvélemény-kutatása alapján megállapítható, hogy a V4-es országok az európai átlaghoz, illetve az alapító nyugat-európai tagállamokhoz képest jobban bíznak az uniós intézményekben és pozitívabban látják az európai közösség jövőjét. A felmérés rámutat, hogy a V4-es megkérdezettek több mint háromnegyede, 76 százaléka bízik az Európai Unióban, míg az alapítók és XX. századi csatlakozók körében ez az arány 66 százalék. Ezzel párhuzamosan az alapító és a múlt században csatlakozó országokban a válaszadók 65, a visegrádi országokban viszont 75 százaléka szavazna a maradás mellett egy uniós tagságról szóló népszavazáson.

Érdekesség, hogy az európai közvélemény évről évre közelebb kerül ebben a kérdésben a V4-es polgárok álláspontjához: 2017-ben az uniós és brit megkérdezettek 64, 2018-ban és 2019-ben 65-65, 2020-ban pedig már 67 százaléka voksolt volna hazája EU-tagsága mellett.

Kijelenthető továbbá, hogy az alapító és a XX. században csatlakozó tagállamok válaszadóinak többsége, vagyis 55 százaléka úgy látja, hogy a gazdaság helyzete az Európai Unióban gyengülni fog a következő években, 21 százalékuk szerint pedig nem fog változni. Ezzel szemben a V4-együttműködés államaiban a gyengülést vizionálók aránya 49, a gazdaság stagnálására számítóké 25 százalék. E képbe illeszkedik, hogy a visegrádi államokban több mint kétszer annyian, azaz 37 százaléknyian vélik úgy, hogy a gyermekeik illetve a következő generációk jobban fognak élni a későbbiekben, mint az alapító és a múlt században csatlakozó országokban (18 százalék).

A V4-es országok közül a magyarok (42 százalék) és a lengyelek (40 százalék) a legbizakodóbbak a következő generációk jólétét illetően.

A migránskvóták elutasítottsága jelentős

Európát 2015 nyara óta fokozott migrációs nyomás éri, amely a jelek szerint a közeljövőben sem fog enyhülni. A Századvég Alapítvány kutatása rávilágít, hogy a visegrádi országok polgárai reálisan ítélik meg az illegális migráció okait, míg az európai közvélemény is fokozatosan közelít a V4-ek álláspontjához.

Az európai válaszadók 57, a visegrádiak 68 százaléka látja úgy, hogy a legtöbb migráns a gazdasági és szociális juttatások reményében érkezik az Európai Unióba,

ezzel szemben az uniós és brit megkérdezettek 37, a V4-es polgárok 26 százaléka gondolja azt, hogy az illegális migránsok azért érkeznek Európába, mert az anyaországukban nincsenek biztonságban.

Éles törésvonal figyelhető meg azonban a nyugat-európai és közép-európai tagállamok között a migránsok szétosztását célzó brüsszeli kvótarendszer megítélésében. A kvótarendszert támogatók aránya az alapító és a XX. században csatlakozó országok körében a legmagasabb, azaz 59 százalék, míg a V4-ek tekintetében a legalacsonyabb, pontosan 28 százalék a vizsgált országcsoportok közül.

A migránsok tagállamok közötti uniós elosztásának tervét ellenzők aránya az alapító és a múlt században csatlakozó tagállamok polgárai körében 23, a visegrádiak vonatkozásában 56 százalék.

Ezzel összefüggő kérdés, hogy Európa hagyományos, keresztény arculatának megőrzése kiemelt prioritás a V4-együttműködés államainak körében. A felmérés szerint az alapító és a XX. században csatlakozó országok válaszadóinak 53,

a visegrádi polgároknak viszont 59 százaléka véli úgy, hogy Európának meg kell őriznie keresztény kultúráját és hagyományait.

Brüsszeli túlhatalom

Az Európai Unió jövőjével kapcsolatos meghatározó kérdés, hogy az európai együttműködés az elkövetkezendő években a további brüsszeli hatalomkoncentráció vagy a tagállami szuverenitás védelmének irányába mozduljon-e el. A felmérés alapján megállapítható, hogy a V4-es országok az európai átlaghoz képest elkötelezettebb hívei a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásának Brüsszel hatalmának növelésével szemben.

Az uniós és brit megkérdezettek 34, a visegrádi polgárok 30 százaléka gondolja úgy, hogy Brüsszelnek kellene több hatalmat adni a tagállamok felett, míg a nemzetállamok részére több hatalmat juttatók aránya az európai megkérdezettek körében 49, a visegrádiak tekintetében 54 százalék. A jelenség azzal magyarázható, hogy a visegrádi országok a hazájuk illetve a régió érdekei érvényesítésének garanciáját az erős nemzetállami keretekben látják.

A Századvég Alapítvány teljes elemzése a linkre kattintva olvasható.

Az Európa-projekt kutatásról

2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A Századvég Alapítvány – a magyar kormány megbízásából – 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben ismét elvégezte a kutatást, mely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált. 2020-ban, immár Európa projekt néven folytatódik a felmérés, melynek célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt.