Az európaiak a családok támogatása mellett teszik le a voksot

A családokról szóló kutatás bizonyította, hogy Magyarországon szükség van a családközpontú kormányzásra – jelentette ki Novák Katalin családokért felelős miniszter. Felmérések szerint nemcsak Magyarországra és a visegrádi országokra, de az Európai Unió 28 országára is jellemző a családközpontú gondolkodás, a legtöbb ország elutasítja a demográfiai válság tömeges migráció általi megoldását.

Budapest, 2020. október 28. Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter az otthonteremtési program újabb nagyszabású eleméről tartott sajtótájékoztatóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épületében 2020. október 28-án. Január elsejétől akár 10 millió forintos támogatást is kaphatnak a gyermekvállalás előtt álló vagy már gyermeket nevelő fiatalok új többgenerációs otthon létrehozására - jelentette be a miniszter. MTI/Kovács Attila Fotó: Kovács Attila

Magyarországon, de Európában általában is családközpontúan gondolkoznak az emberek, a családot fontos értéknek tartják. Magyarország kiemelkedik ebben a tekintetben, hiszen a leginkább családcentrikus nemzet vagyunk – jelentette ki Novák Katalin családokért felelős miniszter a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) és a Századvég Politikai Iskola Alapítvány „Európa-projekt – családkérdéskör” kutatási eredményeit bemutató, online konferencián. Szavai szerint

ezért zajlik családközpontú kormányzás Magyarországon, és ezt szolgálják a kormány családokat támogató intézkedései is.

Novák Katalin a kutatás néhány fontosabb eredményét ismertetve elmondta, hogy az európai emberek kétharmadának fontos a saját tulajdonú otthon, és tíz magyar emberből kilencnek fontos, hogy saját tulajdonú otthona legyen. Szintén hangsúlyozta: az otthonteremtési program, amely idén kibővült, minden eddiginél nagyobb támogatást és segítséget nyújt minden gyermeket tervező és nevelő családnak.

A miniszter azt is kifejtette, hogy

Európa minden országára jellemző, hogy inkább a családok támogatása, mint a tömeges migráció mellett teszik le a voksukat.

Ettől függetlenül – folytatta – nem minden országban ennek megfelelő döntések születnek, de Magyarországon reagálnak a magyar emberek igényeire, akik nem szeretnék, ha tömeges bevándorlással oldanánk meg a demográfiai problémákat.

Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány kuratóriumának elnökhelyettese.
Fotó: Kopp Mária Intézet

– Már ötödik alkalommal készült el az egész Európát érintő kutatás azzal a céllal, hogy feltérképezze az európai emberek gondolkodását Európa jelenéről, jövőjéről, és arról, hogy milyen válaszokat várnak a politikusoktól – kezdte nyitóbeszédét Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány kuratóriumának elnökhelyettese. A kutatással kapcsolatban elmondta, 27 tagállamban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban összesen harmincezer ember véleményét kérdezték meg többek között a migrációról, az általános konjunktúraérzetről, Brüsszel teljesítményéről, a keresztény kultúrához való viszonyról, a külföldi NGO-k politikai szerepéről, valamint a családpolitikáról és a népesedésről.

Az elnökhelyettes ismertetése szerint

Európa világban elfoglalt geopolitikai, gazdasági és stratégiai pozíciói romlottak, a koronavírus-járvány hatására pedig olyan új kihívások jelentek meg, amelyek Európát válaszút elé állították.

Barthel-Rúzsa Zsolt arra is felhívta a figyelmet: vagy hagyják az európaiak, hogy országaik a népesedési kihívásokra tömeges betelepítéssel reagáljanak, vagy a magyarországihoz hasonló családtámogatási rendszer kialakításával válaszolnak, tudva, hogy csak az erős nemzetállamok szövetsége tud erős és versenyképes Európai Uniót létrehozni – fogalmazott.

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke elmondta, a kutatás segítségével olyan családpolitikai kérdésekre kaptak válaszokat, amelyekre korábban nem, így például már azt is látni, hogy az európai emberek mennyire tartják fontosnak a családot. Mint mondta, az eredmények ismeretében megrendült és meghatódott, mert egyértelműen látszik, hogy Magyarország az egyik legcsaládcentrikusabb ország Európában.

– Mi, magyarok elkötelezettek vagyunk a családok támogatása és megerősítése mellett

– nyomatékosította. A KINCS elnöke szerint nem meglepő, hogy a listák elején a visegrádi, a kelet-közép-európai és balti országok, a végén pedig a skandináv és Benelux államok találhatók.

Fűrész Tünde elmondta, Magyarország az egyik legcsaládcentrikusabb ország Európában.
Fotó: Kopp Mária Intézet

– A gyermekvállalási kedv Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben, több mint negyedével, ehhez képest több skandináv államban a teljes termékenységi arányszám akár tíz vagy annál több százalékkal csökkent. Franciaországban hét, Nagy-Britanniában 15 százalékkal esett vissza – fejtette ki Fűrész Tünde, aki arról is beszámolt, hogy Magyarországon 2010-hez képest majdnem megduplázódott a házasságkötések száma, míg például Hollandiában 15 százalékkal csökkent ez a szám.

– Magyarországon nőtt a gyermekvállalási kedv, stabilabbak lettek a párkapcsolatok, és a harmadik gyermekek száma is nőtt, azonban összeurópai szinten a gyermektelen háztartások majdnem ötödével növekedtek.

A Századvég és az Eurostat adatai is alátámasztják, hogy jó úton haladunk, amikor a családok megerősítését és támogatását tűzi zászlójára a kormányzat – jelentette ki Fűrész Tünde.

Pillók Péter, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány társadalomtudományi kutatócsoportjának igazgatója a kutatás konkrét eredményei közül azt emelte ki, hogy Magyarország családbarát ország, ami abból olvasható ki, hogy nálunk vannak a legnagyobb arányban a gyerekvállalást tervezők: a megkérdezettek 46 százaléka kettő, 40 százaléka pedig három gyermeket tart ideálisnak.

A család fontosságáról szóló kérdéssel kapcsolatban a válaszadók 90 százaléka nyilatkozott pozitívan, de az arány hasonlóan magas a V4-ek körében. Az igazgató elmondta: a 28 országban végzett vizsgálatban azt tapasztaljuk, hogy a megkérdezettek 91 százaléka gondolja úgy, hogy nagyon fontos a család.

A családok számának belső erőforrások vagy migráció általi támogatásáról szóló kérdésből kiderült, hogy az európai polgárok közel 70 százaléka, a magyarok 91 százaléka is a helyi családokra támaszkodást tartja helyénvalónak.

Pillók Péter, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány társadalomtudományi kutatócsoportjának igazgatója ismertette a kutatás eredményeit.
Fotó: Kopp Mária Intézet

A népességcsökkenésre reflektáló kérdésben látszik a területi, regionális eltérés, ugyanis nálunk és tőlünk délebbre más arányban képzelik el a születendő gyermekek támogatását. Míg ezt a megkérdezettek zöme kiemelt fontosságúnak tartja, csak pár százalék gondolja úgy, hogy a migráció erősítése a megoldás.

Pillók Péter ismertetése szerint az európaiak 57 százaléka a gyermekszám növelését tartja előremutatónak.

– A nagycsaládos-politikával kapcsolatban azt látjuk, hogy kontinensünk polgárainak 52 százaléka szerint kiemelt támogatásban kell részesíteni a nagycsaládokat, a mi régiónkban azonban ezek az arányok felfelé mozdulnak el – közölte az igazgató. Ugyanis Magyarországon 74 százalék szerint kiemelten kell és érdemes támogatni a nagycsaládosokat. Ezenkívül hazánkban 88 százalék mondta azt, hogy a fiatalokat támogatni kell a gyermekvállalásban, a V4-ek körében 69 százalék ez az arány, az európai polgároknak pedig 50 százaléka ért egyet az állítással.

A kutatás kitért a családbarát mentalitás erősítésének kérdésére is. Pillók Péter elmondta, összeurópai szinten nagyon kevesen mondták azt, hogy a családbarát gondolkodás erősítése nem fontos, az európai állampolgárok 82 százaléka szerint inkább vagy nagyon lényeges. Vagyis az anyagi támogatás mellett a mentalitás és az általános értékprioritások áthangolását is nagyon fontosnak tartják.

A konferencia teljes egészében a linkre kattintva visszanézhető.

Európát a nemzetállamok védhetik meg

Tavaly december 15-én mutatták be először a 2020-as Európa-projekt kutatásának eredményeit. Az eseményen Varga Judit igazságügyi miniszter elmondta, Európát az elmúlt évtizedben a válságok határozták meg, amelyek felkészületlenül érték a tagállamokat, így előremutató tervek és válságmenedzsment helyett csak tűzoltás zajlott az uniós intézményekben. A Magyar Nemzet decemberi konferenciáról készült beszámolója a linkre kattintva olvasható.